Így mégis milyen karácsonyom lesz? én reagálom túl?

Nagyon rossz már régóta a kapcsolatom a szüleimmel, de tegnap sikerült elérniük azt,hogy végleg elegem legyen belőlük.

Tegnap: szóltam nekik ,hogy elmegyek beülünk barátokkal egy kedvelt kocsmaféleségbe. Utolsó buszommal haza is mentem, mivel kb 10 km-re lakom a helytől.

fél 12 körülre értem volna haza, de a buszon összetalálkoztam egy régi barátommal, és szólt hogy menjek le vele kocsmába, ahol sok volt osztálytársammal együtt ünnepelnek. (ez már azon a falun volt, ahol lakom)

ezért felhívtam anyukámat, hogy csak olyan 2 körül érek haza, de már itt vagyok xy nevű falun, tehát nem kell aggódnia mert egyszerűen csak hazagyalogolok. ( nem is lakok messze tőle. )

nem rúgtam be. Hazafele menet sietve azt vettem észre hogy hasonló kocsi mint a miénk megy fel-le az utcában... Imádkoztam hogy csak ne apa legyen hiszen még csak fél 2 volt, és szóltam hogy kések... Nem állt meg nekem, ezért gondoltam nem ő. Az utcánk sarkánál mikor láttam hogy apa az, intettem neki, és megállt. Iszonyatosan mérges voltam hogy nem bízik bennem amikor soha nem adtam rá okot hogy így keressen engem. Kiderült persze hogy utánam nyomozott de gondolom azt hitte hogy majd nem veszem észre mikor minden ki volt halva az utcán, és csak ő mászkált fel -alá .

nem is ültem be a kocsiba, siettem haza.

Amint haza értem kérdőre vontam anyát, hogy mégis mi a franc volt ez, és hogy miért nem bíznak meg bennem???!!!

Apa feljött pincéből, és leordította a fejem hogy azonnal menjek el aludni, majd fenyegetően közelített mintha meg akarna verni. Röviden leszögezve nekem ez már éppen elég ugyanis kiskoromból sok sérelem van bennem vele kapcsolatban, ugyanis egyszer volt olyan hogy SZÍJJAL ÜTÖTTE MEG A HÁTAM ÉS MEGMARADT NAGYON SOKÁIG A NYOMA, de gondolom olyan 7 évesen nem követhettem el olyan rossz dolgot hogy ezt megtegye velem. De nem csak ez az egy eset volt. Soha nem ölelt meg, adott puszit, ha azt mondtam neki hogy "jóéjt apa szeretlek" soha nem mondta még azt sem hogy JÓÉJT, csak annyit hogy szia, meg ilyen apróságok. Tehát az évek során én már akkor sírni tudok ha apa 2 méteres körzetben tartózkodik körülöttem. Pánikrohamhoz hasonló tört ki rajtam, hogy ordítozik velem, és anya adott is egy pofont. Zokogtam teljesen hangosan, őszintén, vagy egy órát. Nem értettem az egészet. Majd ittam egy kávét és lefeküdtem aludni. Persze nem tudtam, ezért 10 körül már fennt is voltam.

nem szóltam se anyához se apához. Anya persze leszidott hogy segítsek neki, kérjek bocsánatot, nagyon megbántottam azzal hogy cirkuszolni kellett hajnalok hajnalán stb. Tehát megint csak Ő volt a lényeg velem nem foglalkozott. Pedig bellül összetörtem. Mondta hogy hálásnak kéne lennem hogy apu eljött értem. Igen, hálás is lennék, ha szólt volna hogy eljön elém mert félt vagy valami, vagy egyáltalán hazahoz!!!!!!!! mert nem állt meg nekem!!!!!!!!!!!!!!!!!!

apa is egész nap csak szidni tudott meg csúnya szavakat mondott rám.

Apa nagyon lenéz engem, és teljesen összetörtem.

tavaly is volt már egy ilyen követős mutatványa, amikor volt vcagy 9 óra és olyan haverokkal voltam kinnt, akiket anyuéknak is bemutattam és úgy nézett ki hogy kedvelik őket. Anya el is vitt ez a tavalyi első követős-balhés dolog után pszichológushoz mert elméletileg én vagyok a hülye!!! Persze úgy jelentette be ,hogy eljöttek értem suli után, és beültünk hambizni, majd közölte hogy siessek az evéssel mert pszichológushoz megyünk. Teljesen össze voltam törve hogy mégis MIT KÖVETTEM EL? Ott meg is beszéltük vele hogy többet apa ilyet ne csináljon és túlreagálta, de több időpontra nem is mentem el, megalázónak éreztem.

na visszakanyarodva a lényeg az hogy még semmit nem is kaptam karácsonyra. Úgy volt ma megyünk vásárolni egy nagyobb városba (mint pl. debrecen) hogy tudjak ajándékot nézni magamnak, mivel ruhát szeretnék kérni.

Egyik mamám adott 10000ft-ot abból a pénzből vettem leárazva két csizmát. Másik csak 6000-ret adott anyuéknak, azt nem is kaptam meg. Anya azt mondta hogy kb ők is 10000-ret szánnak nekem, és majkd elmegyünk vásárolni és választok magamnak.

De nem szólt semmiről semmit! mondtam neki hogy nem akarom hogy úgy vegyen nekem valami haszontalan dolgott hogy nem vagyok ott, mivel nekem ruhára lenne szükségem mert rosszul állok belőle eléggé!!!

ma bementek egy kisvárosba vásárolni, de ott eleve csak kínai van, semmi más, és ruhát nélkülem nem is venne nekem. Attól félek hogy a mama 6000 ft-jából majd vesz nekem vmi haszontalan dolgott, mikor én majd megfagyok mert nincs egy normális pulcsim.

iszonyatosan bánt hogy szó nélkül nem fogok semmit se kapni karácsonyra.

Egész nap zokogok, amíg apa meg nem fenyeget vagy be nem szól nekem.

Még pénzem sincsen, 17 éves lány vagyok.

Így nem is tudok se a barátomnak, se nekik sem venni semmit.

Nem vagyunk szegények, csak kb utálnak engem és nem költenek rám..

Bocsánat a hosszú szövegért és a helyesírási hibákért csak siettem...

Ti megértetek engem? Szerintetek mit csináljak??

nagyon bánt !!