Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Tanácsotokra lenne szükségem,...

Tanácsotokra lenne szükségem, nagyon! Ti összeköltöznétek ilyen esetbe a Nagypapátokkal?

Figyelt kérdés

Próbálom röviden leírni,nem akarok untatni senkit,és tudom nem dönthettek helyettem,de kíváncsi vagyok más tanácsára.

Az a helyzet hogy sajnos 5 éve meghalt nagymamám,így papám egyedül maradt egy tőlünk 180 km-re való városba,Zalaegerszegen.

Mi a család,és a párom is minden hónapba meglátogatjuk őt,volt hogy párommal ott is töltöttünk 1 hetet nála,viszont öregszik a papám. 83 éves,legutóbb lett egy arcüreggyulladása,nem tudta ellátni magát,Győrből ahol lakunk,onnét kellett anyám munkatársát ugrasztani hogy menjen le Zalaegerszegre,és hozza le papámat a győri kórházba (ott dolgozik anyum a kardiológián) és ott elszállásolták kivizsgálták papámat,meggyógyították.

Így 5 év alatt rengeteg szó esett róla hogy költözzön Győrbe hozzánk,de sose jutott el odáig,mert hát 40 évig élt abba lakásba,nagy megrázkodtatás egy idős embernek a hirtelen költözés.

Viszont most már nincs mese költöznie kell,bármi gond lehet nem lehet felügyelet nélkül.

Így tavasszal eladjuk a lakását,és itt venne anyum neki belőle kiegészítve lakást győrbe,ami anyum nevém lenne.

Most az jutott eszébe anyának mi lenne ha mi is párommal mert most albérletbe élünk,odaköltöznénk papával abba lakásba,és papa nem lenne egyedül,valaki legalább takarítana,meg nem lenne magányos.

Először ódzkodtam az ötlettől,hiszen mi párommal már 2 éve együtt élünk,olyan jól megvagyunk kettecskén meg papám ne egy könnyű természet együtt élésbe.

De aztán mondta anyum hogy mellettük eladó lesz LEHET egy családi ház,és akkor szomszédok lennénk,meg amúgyis ha papa reméljük minnél később elhuny akkor miénk lenne az a lakás. Ez persze nagy lehetőség nekünk párommal hogy nem kéne hitelt felvennünk, így belementem tegnap főleg hogy családi ház nagy álmunk.

Viszont este mikor aludnék el elkezdett járni az agyam.

Mi van ha végig kell néznem ahogy papám leépül és esetleg én találok rá ha meghal? Szörnyű belegondolni,nem vagyok erős lelkileg.

Mi van ha nem tudunk együtt élni papával? Mi van ha folyamatos konfliktusok lesznek? Mennyi minden szokásos program változna meg ez miatt? Fiatalok vagyunk 21 évesek párommal,jövőre lesz esküvőnk,és akkor ez a jövőnket befolyásolja -e?

Elkezdtem nem kicsit pánikolni tegnap,imádom nagypapámat tiszta szívemből de nagyon megijedtem költözéstől.

Családi ház más ott nem téma,tudnánk azért külön térbe lenni,meg ott lenne anya a szomszédba egészségügyi dolgozó a férjével és tudna segíteni,de panelba egyszerűen félek összeköltözni papával..:S Félek hogy mennyivel fog megváltozni az életem,kinek mennyire kell alkalmazkodni,viszont ott áll a lehetőség is persze hogy nem albérlet nem kell bérleti díjat fizetni,meg rezsin is osztoznánk.

Nem tudom nagyon bepánikoltam,most azt hogy lehet már hogy bocsi csak ha családi ház akkor költözök össze papával? Vagy hülyén gondolkozok?

Páromnak nincs kivetnivalója a dolog ellen,de félek nem gondolt bele eléggé a dolgokba hogy mivel jár egy összeköltözés..

Adja Isten hogy papa sokáig éljen,de félek ezektől az évektől ha belegondolok:S

Most mit csináljak,ti mint kívülállok hogy látjátok ezt? Lehetnek ebből gondok vagy én fújom fel? Annyira jó párommal a közös életünk,nem tudom mit csináljak,eléggé berezeltem :S


2013. jan. 16. 11:44
 1/7 anonim ***** válasza:
78%

ilyen idős ember már olyan mint egy gyerek.

Gyereket szeretnél valamikor? Ha igen, akkor fogd fel gyakorlásnak.


Csak hozzáállás kérdése a dolog.


És ideje lenne elfogadnod az emberi halandóságot is, mert a halál is az élet része. Ha te ilyen idős leszel szerintem neked is jólesne, ha nem vadidegenek hanem a családod vigyázna rád.

2013. jan. 16. 11:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
89%

Nem könnyű helyzet, de ilyen idős korban már nem hagyhatjátok magára a papát. Én 10 évig éltem kettesben a nagypapámmal, aki nem volt rossz természet, nem volt vele sok gond, de néha így is nehéz volt. El sem tudom képzelni, mi lett volna vele egyedül, egyszer kerültem kórházba egy hétre, mikor hazaértem, sírva fakadtam, úgy nézett ki a lakás.

Én megszoktam ezt a helyzetet, igaz, nem volt olyan párom ez idő alatt, akivel összeköltöztünk volna.

Az biztos, a papát nem hagytam volna magára.

2013. jan. 16. 12:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
100%
Én is nagyon szeretem a Nagypapámat, én éltem is vele együtt, igaz családi ház van ott, de azért a házban a Nagypapám szabályai vannak. Van egy pár, ami olyan.... elavult, amit én 21 éves fejjel alig tudom megérteni, de ha már ott laktam, betartottam. Az is igaz, hogy a 16 unokája közül :D csak nálam volt, hogy éjfélig hazajárás, úgyhogy el voltunk.... De arra TÉNYLEG készülj fel, hogy saját szabályai lesznek, amiket be kéne (kell) tartanotok. Ha ezt elfogadod, menj bele simán....
2013. jan. 16. 12:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:

Mi is Zegiek vagyunk! :)

Hát nézd, főleg nagyapád személyisége itt a kérdés illetve a ti alkalmazkodó képességetek.

Ennyire öreg ember már nem változik, sok mindent nem érhet ami nektek természetes viszont az egészsége miatt mindenképp valakivel kéne élnie.

Gondolom anyudék idő, helyszűke vagy valami miatt nem tudják befogadni ezért ti jöttetek elsősorban szóba.

Így nagyon választásotok sincs ha tényleg szeretitek.


Anno mikor az én mamám jött velünk lakni a kora s távolság miatt, hát nem sok vizet zavart, szegény elolvasgatott, tévézgetett, sokat beszélgettünk, nem volt veszekedős. De sajnos hihetetlenül lusta lett, még mikrózni is az ételt vagy sétálni, a higéniára se adott, hiába biztattuk, segítettük volna.

Főleg ezért volt a legtöbb kellemetlenség, hogy ne lustuljon el, sétáljon sokat, adjon magára, ne hagyja napokig vízben a koszos protit, szedje a gyógyszerét akkor is ha nem akarja s bizony kellemetlen tud lenni azt a jellegzetes szagot szóbahozni egy veled egy fedél alatt élő családtagnak akinek minden este szólni kell a fürdésért s mérges lessz miatta.


Ezek olyan dolgok amik késöbb kerülnek elő s szomorú mert míg egy gyermeknél látod az eredményeket úgy őt egy "hosszabb utazásra készíted fel", koronázod meg kedvességel az addigi életét, hogy ne kédkedjen valyon mindent jól csinált-e anno.

2013. jan. 16. 12:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 A kérdező kommentje:

Igen,most elég önző voltam csak a saját helyzetembe képzeltem magam,az övébe nem.

Igazából ő még nem tud róla amúgy,ő úgy tudja egyedül fog lakni csak hát olyan városba ahol ott vannak a szerettei nem egy olyan helyen ahol tényleg egyedül van teljesen. 5 éve egyedül él,félek hogy már nem lesz képes arra hogy hozzám is alkalmazkodjon,meg páromhoz,meg a kutyámhoz.

Családi háznál tényleg szerintem is más,mert ott ugye azért külön lehet vonulni,de egy panel olyan egymás seggébe vagyunk dolog. De az a baj az a családi ház olyan kérdéses hogy tényleg eladó-e és erre nem alapozhatok.

Én nagyon szívesen feljárnék hozzá akár mindennap,takarítanék is nála,főznék is alkalmanként mondjuk hétvégente, de nem hiszem hogy be tudom vállalni vele az együttélést.

Egyszerűen félek tőle, és olyan komoly döntés ez hogy hamar kéne döntenem róla.

Ő se biztos hogy tudna velünk élni,már annyira hozzászokott az egyedülléthez. Nyáron is mikor lemegyünk hozzá 1 hétre akkor is jól elvagyunk,de mikor mentek már.. És összeköltözésnél nincs az hogy jólvan elegem van belőletek,mehettek de azért köszi mindent..

Egyik pillanatban azt érzem meg tudom csinálni,másikba meg azt hogy nem.

Ha azt mondom igen,akkor úgy érzem jót cselekszek de félek hogy a saját életemet háttérbe szorítom. Ha azt mondom nem,akkor meg szar embernek érzem magam.

Tehát egyenlőre azt mondom Nem tudom. Fogalmam sincs...

Nem egy álomélet az albérlet persze,mert egy matracot nem cserélek ki,mert minek költsek 40 ezret egy matracra ami úgyse az enyém ha elköltözök. Vagy minek cseréljem ki a tűzhelyet ha elköltözök sok macera visszaszereltetni a régit,itt meg nem hagyok újat.

Szar az egész áramrendszer a lakásba,előző lakó olyan mocskot hagyott a tűzhely alatt hogy ki se lehet súrolni teljesen tisztára.

Bármikor kirúghat a főbérlő ha olyanja van..

Nem,nem egy álom ez sem,de mérlegelnem kéne..

És az a gond hogy nagyon független személyiség vagyok,belebolondulok ha valaki irányítani próbál. És félek ha papával összeköltözök gyerekként fog kezelni hogy hova megyek és mikor,ezekről nem akarok beszámolni mint 10 éve.

Nem tudom mi a helyes,mit helyezzek előtérbe.

Anya szerint az én szabályaim működnek majd a háztartásba,mert papa mint minden öreg a 2. gyerekkorát éli ahogy írta valaki,de félek a valóságba nem működne ez a dolog ahogy írtátok,és akkor nincs visszaút..

2013. jan. 16. 13:14
 6/7 anonim ***** válasza:
0%

"Próbálom röviden leírni,nem akarok untatni senkit..."


Jó. Akkor ne csak próbáld, hanem csináld is. Fogalmazz röviden és tömören, a lényegre törően. Különben unlamas vagy, még ha nem is akarsz az lenni.

2013. jan. 16. 19:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
Ne költözz össze vele, keressetek más megoldást.
2013. jan. 16. 20:27
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!