Szerintetek az normális, hogy ilyen "könnyen" elfelejtettem a nevelőapámat?

Kisgyerek korom óta volt velünk, összesen 13 évig amíg el nem váltak. Olyan volt, úgy viselkedett mindig, mintha igazi apám lenne (amit el is fogadtam hiszen kicsi voltam). Már tizenévesn nagylány voltam, mikor elment. Én néha kerestem, mondtam, hogy hívjon fel nyugodtan stb. De nem hívogatott, néha betoppant "meglepetés" szerűen mikor arra járt. De egy idő után nem foglalkoztam vele, sé kezdtem elfelejtkezni róla, mert ritkán láttam. Ma már egyáltalán nem tartjuk a kapcsolatot. Születésnapomra se jött meglátogatni, de bevallom nem is igényeltem, és szerintem neki se hiányzok.