Mi van az anyámmal? Miért nem érti meg, hogy nem vagyok kisbaba?

Kedves kérdező, arról azért ne feledkezz meg, hogy a "kisbabaként kezelés" nem egyik napról a másikra szokott kialakulni a szülőkben, hanem egy folyamat végeredménye. Általában azok a kamaszok szoktak ezzel szembesülni, akik amúgy nagyon szívesen eltűrik, hogy a szüleik "kisbabaként" körülugrálják őket. Ezalatt főként a családi munkamegosztásban való részvételt értem; házi munka, bevásárlás, főzés, a saját szoba, vagy ruhák rendben tartása, zsebpénz kezelése...stb. Nem tudom, te ezekkel hogy állsz. De nagyon sok kor-, és sorstársad van, aki nyugodtan eltűri, hogy mindenben kiszolgálják mint egy kisbabát, de fellázad, amikor "felnőttes" párkapcsolatot szeretne.

Amúgy, valóban nem vagy már gyerek, és ha azt szeretnéd, hogy ne is kezeljenek úgy, akkor a legjobb, ha őszintén megbeszéled a szüleiddel ezt a kérdést. Tekintsd úgy ezt a beszélgetést, mint az első bizonyítékát annak, hogy képes vagy kiállni a saját érdekedben, és érvekkel, normális stílusban meggyőzni a szüleidet arról, hogy tényleg nem vagy már kisgyerek.

Igazuk van az előttem szólóknak de vigyázz! Egyik barátnőmnek elkezdtek a szülei egy két órás elbeszélgetést arról hogy a jövöben milyen pasit akarnak neki, ja és rájukjött az hogy nem engedik el ottalvós buliba csak fél tízig (!) mert félnek a haverok szexuális vonzódása miatt... Ne ugy kezd neki(k) hogy : "Anyu, apu...nem vagy már gyerek, és van pasim, ja és le akarok feküdni vele.." Mert akkor az ilyen tipusú szülők ezt képtelenek feldolgozni és képesek belebetegedni, azonkívül azhiszik beteg vagy, azsem tudod miről beszélsz, vagy drogozol és félrebeszélsz...

Nekem a szüleimmel olyan a viszonyom, hogy apukámmal ilyenekről sosem beszéltem, ő bízik bennem, anyum pedig kislányként tekint rám, akárcsak rád! "Kicsinek" talál még ahoz is hogy pasim legyen... Mindig azon szörnyülködik hogy a velem egyidős gyerekek hogy hogy kapcsolatban vannak? (16 éves vagyok) állandóan azt mondja hogy "inkább tanulna minthogy a szerelmen jár az esze"... Csak ezt azért nem értem, mert ő 19 évesen házasodott meg....szval igazából attól már énsem állok messze..és mégis ez van....ezért van az hogy én eddig sosem mondatm el neki ha tetszett egy fiú, kivéve egyet...akkor is kár volt mert pletykálta mindenkinek....ugyhogy leállítottam, és azőta nem mondtam neki ha megtetszett egy fiú....egyébként is abban a hitben él valószínűleg hogy nekemis az első pasim lesz a férjem...mert őneki ugy alakult hogy apukám volt anno a legelső pasija, és ez szép! Igazi szerelem! De mai világ már nem ilyen...és nemtudom hogy hogy nem lehet ezt megérteni...persze attól nagyon félt hogy megne erőszakoljanak meg ilyenek...de ezis furcsa, mert szexről soha nem beszéltem még vele, ennek ellenére a megerőszakolással van....szval nemigazán tudok neked tanacsot adni, de ha van barátod, akkor mond meg neki, és hátha megváltozok a véleménye, és megért téged