Most hova menjek, ha anyukám elküldött itthonról?

Aki ennyire parázik a saját édesanyjától, akkor az valami nagyon-nagy disznóságot követett el.

A családsegítőnél ha megmondod, hogy azonnali elhelyezést kérsz valahova, mert bizisten nem mehetsz haza, akkor úgyis megteszik, amit tudnak.

De hogy valami egészen nagy disznóságot követtél el, az is biztos. Egy gyerek azért ennyire nem fél a saját édesanyjától, mint ahogy ez a te szavaidból lejön.

Hát ne legyen veszekedés!

Fogadd meg, hogy anyud bármit is mond, nem vitázol vele, végighallgatod amit mond, és megigéred neki, hogy ezután igyekszel az ő jó kislánya lenni. Majd amikor már megenyhült, majd lehet a dolgokat símogatni, a kezdeti keménységéből és szigorúságából ő is engedni fog.

Másrészt látod, ha összekülönböztök, ezek szerint neked lesz igazán bonyolult és problémás az életed, hát próbáljatok már egy kicsit összehangolódni. Csak gyakorolni kell!

Csak azt ne hidd kedves kérdező, hogy majd ott, ahol a végén kikötsz, nem lesz olyan valaki, aki megmondja, hogy mikor mit tehetsz és mit nem. És visszafeleselni meg nem betartani az előírásokat ott sem lehet.

Akkor pedig mi a különbség, hogy édesanyáddal hozod rendbe a dolgaidat és ezentúl is majd ő lesz, aki valamit enged-nem enged, vagy pedig most megcsinálod a zűrt magad körül, és utána egy vadidegen ember fog parancsolni neked.

Hiába írja azt a hozzászóló, hogy ő végigcsinálta, neki sikerült, számold meg, hányan mondjuk azt, hogy maradj, és ő egyedül mondja, hogy menj-menj-menj. És még őrá hallgatnál szívesebben? Csak nehogy megbánd!!!