Ti mit tennétek az én helyzetemben?

Rossz mikor ebbe torkollik a családi élet... Én egyedül neveltem fel a fiamat most 15 éves és most nagyon hiányzik minden perc amit mások hülyeségei miatt nem tölthettem vele teljes értékű szülöként...

Nagyon gyorsan el fog telni a következő 10 év, életed legszebb évtizede lesz a felnevelése és nagyon fog fájni ha túl sokat hagysz ki mások miatt...

Én ezt választottam...

Nem volt könnyű

Akkor miért fogadtad vissza? A gyereknek nemjó, ha az ordibálást hallgatja, nem vagytok rá tekintettel.

Egy kicsit hisztisnek tűnsz.

Te vagy a hibás! Két éves gyerek mellett kellene elég időd lenni a háztartásra! Csak nem kell minden idődet a gyerekkel tölteni. Szervezd meg jól a napodat, akkor még magadra is maradna időd.

Felesleges veszekedést szítani!

Anyáink dolgoztak a gyerekek mellett, este pedig vezették a háztartást. Sokszor a férj nem segített, mert két állásban is dolgozott. Igaz, hogy nem neveltek hisztis gyerekeket, és ha nem volt semmi bajuk, hagyták őket sírni is. Mégis kezelhetőbbek, egészségesebb lelkivilágúak lettek,m mint a mai gyerekek.

4 gyerekes anyuka.

A mai anyukák elkényelmesedtek.

Sosem értettem azokat a szülőket, akik áldozatnak állítják be magukat, és feláldozzák a saját vélt, vagy valós boldogságukat a gyerek miatt...

Én így nőttem fel, a szüleim ezt választották.

17 évesen léptem le otthonról, mert nem bírtam nézni, ahogy apám terrorizálja anyámat, meg engem is, anyu rá 2 hónappal elvált, de én soha többet nem kerültem haza. Diákmunkából tengődtem jobbra-balra, férjhez mentem, teherbe estem, megszületett a lányom, és azt vettem észre 1,5 év után, hogy ugyan azt csinálom, mint az anyám. Elváltam én is. Azóta 1 év alatt 4X költöztünk, elég szűkösen élünk, de még mindig jobb, mint terrorban élni.

A harmadik 40 feletti kapcsolatom után elmentem pszichológushoz, és nagyon durva apakomplexusom van, gyógyszeresen kezelnek bipoláris depresszióval.

Ugye te nem akarsz ilyen életet a kisfiadnak?

ma 09:41!

Megkérdezni nem merem, de sejtem, te mikor szexeltél utoljára, és részvétem :/