Kérlek olvasd el és segíts, mit tegyek?!

Megpróbálom röviden össze foglalni. Pár hete otthagytam az iskolát azzal a céllal, hogy elmegyek dolgozni és megpróbálok segíteni a szüleimen. Azóta már voltam állásinterjúkon és jelenleg is sok helyről vissza jeleznek, hogy fáradjak be. Közben édesanyámnál kiderült, hogy újra daganata van és eléggé szenved. Elég feszült itthon a levegő mert édesapám nem egy komoly ember mindenből viccet csinál vagy fél vállról veszi annyira nem is vagyok vele jóba, de rosszba sem ezzel ellentétben anyukám jelenti a világot. Mindenben próbáltam segíteni neki régebben is és most is. Nagyon céltudatos és erős embernek tartom magam és mások is annak tartanak, de most nagyon padlót fogtam. Amikor először kiderült pár éve, hogy anyukám beteg akkor mindent eldobtam magamtól az összes emberi kapcsolatot, barátokat mindent csak, hogy segíthessek amiben tudok, hogy kímélje magát ezért jelenleg sincsenek barátaim csak szánalmas 'segítőkész' emberek így mondanám. Barátnőm sincs pedig most ebben a helyzetben arra vágynék a legjobban annyira csalódott vagyok és dühös a világra pedig tudom, hogy oktalanul ,de mégis. Szóval most nagyon el vagyok keseredve és rettegek attól mi lesz anyukámmal nekem a testvérem és apámon kívül nincs senkim apámra nem lehet számítani, a testvéremre igen ő mindig is olyan volt és úgy viselkedett velem mintha az apám lenne. Minden tervem, célom, álmom amiért tettem és tenni akartam széthullott és nem érdekel semmi. Nagyon emésztem magam így eljutottam odáig, hogy feladok mindent az életem is mert egy rakás hulladékká vált. Nem tudom, hogy innen képes leszek-e valaha is felállni mert már elhatároztam, hogy megteszem itt hagyok mindent. Már megőrülök a folyamatos stressz alatt, hogy ne legyen veszekedés itthon vagy, hogy anyával mi lesz. Nagyon fájt, hogy az iskoláról is le kellett mondanom persze én akartam, de én csak azért hogy jót tegyek, hogy segíthessek. Most azon gondolkoztam, hogy legjobb lenne elköltözni itthonról, dolgozni és fent tartani egy kis lakást ez az egyik a másik pedig, hogy véget vetek az elkeseredett életemnek. Az egyik felem szeretne kilábalni ebből az egészből a másik viszont távozni szeretne. Nem tudom mi a fenét kellene tennem, de ez így nem jó se barátaim, se barátnőm, 0 közösségi élet, csak a stressz az idegesség és az agyalás hogy mi lenne a jó, hogy tudnám megoldani, hogy tudnék mindent megoldani. Rossz érzésem van nagyon és azt is érzem mintha eljött volna az időm, hogy távozzak. 20/F