Szerintetek jót tesz az egy négy évesnek, hogy ennyi helyen van, ennyire nincs stabil rendszer?

Szerintem ha ebben nő fel, ez neki a normális.

Nekem voltak, vannak kötődési zavaraim. Pedig anyura mindig számíthatok, de sokkal jobban örültem volna, ha több embert ismerek. Ha megláttam egy idegent, elbújtam mögé és bőgtem, EZ nem normális.

Ha a gyerek nyitott, okos, nincsenek vele gondok, akkor mi a probléma? Látszana rajta, hogy gáz van. Az, hogy te belenéztél a kristálygömbödbe és elképzeltél egy borzalmas felnőttkört, nem jelent semmit.

Délebbi országokban, ahol eleve 4-5-6 gyerek az átlag egy családban, simán áll ennyi emberből a szűk család is. Több nemzet nőtt fel így és köszönik, jól vannak.

Magyarországon pont, hogy túlféltik a gyerekeket. Szociálisan sem tesz jót, hogy sok családban - már elnézést - anyuka ki sem bújik a gyerek hátsójából három évig, más szinte hozzá se szólhat, mert "csak az anyjára van szüksége". Francokat, olyan emberre, de inkább emberekre, akik szeretik és foglalkoznak vele.

kicsit furcsa, de sztem ha mindenhol szeretik a gyereket és foglalkoznak vele, abból kára nem lesz.

sőt, biztosan megállja majd a helyét a világban, mert megtanul többféle emberhez, környezethez alkalmazkodni.

nekem talán pont ez a bajom. nem félek az idegenektől sztem sosem volt bajom a kapcsolatteremtéssel, de nehezem szokom meg a változásokat, mert nagyon stabil környezetben nőttem fel.

Csak hogy tudd: kötődési zavarai nem később lesznek, ha lesznek, hanem MOST már vannak, mert a kötődés az első perctől fogva alakul ki, de kb. 6 hónapos kortól jelenik meg igazán.

Egyébként neked mi közöd van ehhez, hogy ilyen mélységben foglalkozol az üggyel? Tán örökbe akarod fogadni?

A gyereknek nyugalom kell,de az nem azt jelenti,hogy a 4 fal között kell ülnie kizárólag a két szülővel.Ez annyit jelent,hogy kell köré sok ember,aki szereti,kell egy család aminek a részese lehet,balhék,verekedés,alkohol meg kitudja még milyen szörnyűségek nélkül.

Ez a mai kor divatja,hogy a gyerek seggében kell lógni 0-24ben ,és sneki mással nem élhet szociális életet. Amit felvázoltál kérdező,az semmi más,cska egy nagy család a gyerek számára.

Ugyanilyen gyerekkorom volt,nagy család,állandó jövés menés és semmi problémám nem akadt belőle.Semmiféle kötődési gondom nincs . A "nagy barátság" a szülők közt meg elmondom neked,hogy ez lenne a TELJESEN NORMÁLIS,ÉS EGÉSZSÉGES hozzáállás az elvált felek családjainak a részéről! De majd magyarázd meg annak,aki úgy nő fel,hogy állandó harc,egymásra köpködés,egymás ellen uszítás megy a szülők közt,hogy mennyire jó neki ! Képzelje csak el,mennyivel szarabb lenne ha a szülei ember módjára viselkednének egymás családjával .

Egy szó,mint száz : egy nagy vicc az egész általad kreált probléma .van gyereked? elváltak a szüleid? te elvált vagy ? Úgy állsz hozzá az egész témához,mintha egy másik bolygóról jöttél volna és ami normális = beteges nálad.

A "mostohaanya" is leviszi magával az ő nagyszüleihez (idegenekhez) napokra, a mostohaapa is akár egyedül van vele éjjel (anya utazgat a munkája miatt). Pedig mindkét kapcsolat 2-3 éves lehet, a gyerek pedig már nagyon hozzájuk van nőve.

Azok az idegenek a gyerek nagyszülei. 4 éves,3 éve ismeri őket és találkozik velük,szerinted ha te 1 éves korodtól kezdve megszeretsz valakiket és foglalkoznak veled,azok hogy a fenébe lennének idegenek,mert nem ők a vérszeirnti nagyszüleid ? A gyerek meg azért van hozzánőve mindkét családhoz mert mindenhol szeretik és foglalkoznak vele (gondolom) . De ezt egy felnőtt embernek kell elmagyarázni ,komolyan? Nem kell pszichológusnak lenni,hogy ezekre rájöjjön valaki ..