Van köztetek olyan akik fiatal koruk óta együtt vannak? Mi a hosszú szerelem titka?

Igen.16,5 voltam,mikor elkezdtünk járni.A férjem is.Most 31 évesek vagyunk. :) 18 évesen összeköltöztünk.

2006 ban volt az esküvönk,2008 ban született a lányunk és 2010 ben a fiunk. :)

Sok mindenen túl vagyunk,egyszer 2004 ben szétmentünk 3 napra.Majd mindent újrakezdtünk.

A barátnőm 16 éves volt amikor megismerkedtünk én meg 17.

Lassan 5 éve hogy együtt vagyunk. Most vagyok 22 éves barátnőm 21 még nem lakunk együtt, de többször van olyan amikor több napig vagyunk egymásnál. A szülők elfogadták a szerelmünket, megbíznak bennünk, ismerik is egymást, jóba vannak. A barátnőmmel legtöbbször náluk vagyunk, mivel én már dolgozok és onnan könnyebb bejárnom munkába is, meg ugye akkor csak 10-15 percet kell buszoznom. Innen meg legalább 40 percet.

Még mindig jól megvagyunk már rengeteg tervünk van. Barátnőm most hamarosan szerzi meg a szakmáját és valószínű hogy főállásba fog maradni a gyakorlati helyén ami baromi jól jönne nekünk, mert akkor többet keresne mint én, mondjuk ez lényegtelen de 2 fizetésből már jól meglennénk. Ugye a költözést nyárra tervezzük, van is már egy közös házunk, még a rokonaimé volt pontosabban a nagybátyámé, de ő sajnos már nem él, gyerekei nincsenek, a volt felesége meg ugye nem kaphatta meg a házat mivel már elváltak és ő kapta az autót meg egy nagyobb telket. Egyedül anyukám kapta a házat, igaz van mit rajta csinálni, mert már 2 éve üresen áll,m és eléggé le van lakva, de most azon vagyunk az egész családdal hogy összeszedjünk pénzt, aztán közös erőből amit tudunk magunk csináljuk meg, amihez meg kell szakember akkor azt ő fogja. Már kilomtalanítottunk sok mindent, konyha bútorok is leszerelve, már készül a festésre meg az új villany vezetékek bekötésére, új parketták is megvannak. A fűtésrendszer már fel lett újítva még a nagybátyám intézte, meg a vízvezeték csövek is.

Ha mindennel megleszünk akkor oda átcuccolunk és birtokba vesszük a saját házunkat.

Hogy mi a titka ennek a hosszú szerelemnek?

Őszintén szólva én magam sem tudok erre pontosan válaszolni, nyilván hogy jól kijövünk egymással, nagyon ritkán vitázunk dolgokban, kb egyforma az ízlésünk, rengeteg mindenben tudunk egyet érteni, sok olyan dolog van amit megtudunk beszélni aztán megoldani.

Még fiatalok vagyunk egyenlőre nem tervezünk gyereket, még bulizni akarunk, meg élni a fiatalságunkat.

17 éves korunk óta vagyunk együtt. 5 éve házasok, most már babát is várunk:) Esküvő előtt nem éltünk együtt.

24f/l

Én 15 éves koromban jöttem össze a (mostmár) férjemmel. Most 27 vagyok. Együtt lakunk természetesen :) Dolgozunk mindketten.

Tulajdonképpen együtt nőttünk fel.

Hogy mi a hosszú szerelem titka nem tudom. A saját példámon keresztül olyanok jutnak eszembe, hogy az elfogadás, az összetartozás érzése, mi minden nehézséget együtt küzdöttünk le, ezen kívül a mérhetetlen szerelem/szeretet.

Én a mai napig alig várom, hogy a munkából hazamenjek és láthassam Őt, beszélhessek vele.

Én szerencsés vagyok, ezt tudom, és minden nap hálát adok hogy megtaláltam Őt :)

Csak remélem, hogy mindenki megéli ezt egyszer

17 voltam, a férjem 21, mikor összejöttünk. 18 évesen összeköltöztünk Pesten, mert itt kaptam munkát. A 10. évfordulónkon házasodtunk, a fiunk ekkor már 1,5 éves volt. A hétvégén ünnepeljük a 12. évfordulónkat (és 2. házassági évfordulónkat).

Az életünk úgy alakul, hogy a 7. évben kezdtük tervezni a gyereket, addig bőven volt időnk kettesben is lenni, bulizni is járni, mellette dolgoztunk mindketten. Kapcsolatunk 8. évében született a fiunk. Együtt lakni... jó. Persze ehhez olyan társ kell, akivel tudsz együtt lakni és ő is veled. Elfogadás kell, bizalom, kompromisszum... és természetesen a szerelem/szeretet. Valamint a közös érdeklődés sem árt.

Mit csinálunk együtt? Járunk ide-oda, kirándulni, moziba, családhoz vagy csak sétálni, régen pókerezni, biciklizünk, beülünk valahova eszünk-iszunk. De hagyunk a másiknak is időt, van, hogy ő vonja ki magát pár órára délután (haverok, gép) van, hogy én tűnök el (barátnők, séta, vásárlás).

29/n ; 33/f