Ez mennyire gyerekes? Nagyon dinka vagyok?

Sziasztok!

Elég hülyén érzem magam a kérdés miatt, de végül is arra van az oldal, hogy kérdezgessünk.

Szóval maikor kislány voltam, mindig szerettem szedni anyunak tavasszal mindenféle virágot. Tudjátok, amolyan vadonban is megtermő gazt. Aztán amikor hazavittem, rám szólt, hogy több ilyen gazt ne vigyek föl neki, mert nem szép, és kidobálta. Persze ezt én mindig elfelejtettem, és máskor ismét vittem neki, de mindig előttem ki is dobta.

Na mármost az unokája 5 éves, aki szintén szeret virágokat szedni neki. (az unokahúgom, nem a lányom.)

Mikor hozza neki, anyu mindig megörül, és gondosan vázába teszi ugyanazokat a gazokat, amiket anno utált és kidobált. Már tele van a lakás velük (szinte minden nap jönnek bátyámék),még hozzám is bepakolja őket.

És itt jön, hogy nekem ez kissé rosszul esik. Tudom, hogy hülyeség, de valamiért akkor is fáj, hogy velem így bánt, az unokájával pedig másként. (nagyon sok dologban, nem csak ebben, de az más mese)

Felnőtt vagyok, felfogtam, hogy nincs túl sok jelentőség, de mégis picit zavar.

Normális vagyok? Oké, hogy ilyesmit érzek?