5 éve költöztem a fővárosba. Van vőlegényem, van munkám. A vőlegényemmel rengeteget vitatkozunk, de még kitartunk egymás mellett. A munkámban megbecsülnek, szeretnek, támogatnak, elő is léptettek nemrég, egész jól keresek, és még feljebb is léphetek. Viszont...minden nap úgy érzem, mintha megerőszakolnám magam. Nem vagyok önmagam, felkelni sincs kedvem sokszor, szórakozni nem járok, inkább csak túlélem a napokat. Hazaköltözhetnék, de akkor oda az önállóságom, oda az állásom, a vőlegényem, gyakorlatilag minden, amit eddig felépitettem. Itthon viszont jól érzem magam. Várna a család, a régi barátok. Egyik pillanatban azt tervezgetem, hogy de jó lenne végre saját lakást venni, másik pillanatban meg már azt mondom, hogy de jó lenne hazaköltözni. 25/L
Nem tudnál munkahelyet váltani? Új kihívások, új kollégák, új légkör. Ez is változatosság lenne.
A párom és a karrierem sosem adnám fel. Többet járnék hétvégén haza, de csak ennyi.
2013. ápr. 12. 22:50
Hasznos számodra ez a válasz?
2/11 anonim válasza:
A szülővárosomban keresnék állást, lakást, és később párt.
2013. ápr. 12. 23:02
Hasznos számodra ez a válasz?
3/11 anonim válasza:
így ahogy leírtad, ezek alapján én hazamennék.
2013. ápr. 12. 23:25
Hasznos számodra ez a válasz?
4/11 anonim válasza:
En a helyedbe hazakoltoznek. Amit irtal hogy,, a volegenyemmel rengeteget vitatkozunk, de MEG kitartunk egymas mellett'' hat nem hiszem hogy kozos jovotok lenne, hosszu tavon is egyutt maradnatok mindenapos veszekedes mellett.
Munkahelyet otthon is talalhatsz, jo hogy itt karriert epithetsz, de milyen aron? A boldogsagod aran? Szerintem nem er annyit.
2013. ápr. 12. 23:28
Hasznos számodra ez a válasz?
5/11 anonim válasza:
Nahát, mint az én helyzetem. :) Én is 25 vagyok, csak az a különbség, hogy én külföldön vagyok, de én is hazavágyok. Nekem is van egy párkapcsolatom, mi is rengeteget veszekszünk, de még együtt vagyunk. Engem az tart vissza a hazaköltözéstől, hogy azért na, mégsem kellene már a szülőkkel lakni 25 évesen, ha egyszer már önállósodtam. A másik meg a munka, hogy otthon mi lenne. Szóval te is tudod, hogy a barátokból és a családból nem lehet megélni, abból nem lesz saját lakásod. Ráadásul te országon belül vagy, jóval jobbak a lehetőségeid, hogy gyakran hazalátogass.
2013. ápr. 12. 23:38
Hasznos számodra ez a válasz?
6/11 anonim válasza:
Szerintem az a lényeg, hogy az ember jól érezze magát. Nem számít hogy mit építettél fel, ha nem tudod élvezni. Én hazaköltöznék, és újrakezdeném az alapok építgetését, fiatal vagy még, nem késel le semmiről.
2013. ápr. 13. 00:45
Hasznos számodra ez a válasz?
7/11 anonim válasza:
A páromat váltanám le. Ha jól keresnék, akkor belefér par honap alberlet es kipróbalnam, hogy jobban erzem-e magam. Lehet csak depressziós vagy és ha magaddal egyenesbe jössz, akkor már jobban latod a valasztasi lehetősegeket.
Azert kerdes szereted-e a munkad? Marmint a feladataid? Ha nem, akkor nem.kell sajnalni otthagyni, de elotte is meger egy atgondolast, hogy a munkakorodet lehet-e valtoztatni, hogy elvezettel tudj dolgozni es ne erezd a felkeleseket "eroszaknak". Vagy utazz el egyedul kicsit messzebbre, hogy vegiggondold a valasztasi lehetosegeket (persze csak ha van egy ket hét szabilehetoseged most). Pasi: ha mar most veszekedtek, kesobb se lesz jobb max. nem fog erdekelni, de még csak 25 vagy! Rossz parkapcsolatban kitartani tul fiatal, hazakoltozni tul oreg (ha jol fizetos bizos munkahelyed van)= lepj tovabb, előre.
34/N
2013. ápr. 13. 01:08
Hasznos számodra ez a válasz?
8/11 anonim válasza:
Ha előzően vidéken laktál akkor teljes szívemből megértem,hogy a nagyvárosi forgalom megszokása se megy egyik napról a másikra! Amikor összekerül két ember és mindkettő erős akaratú akkor természetes dolog a vita! A lehető legjobb ha az elején derül ki:melyik miképpen gondolja? Ha városi a vőlegényed akkor a nézete is másnak kell lennie mint a tiednek,nem beszélve a többi szokásokról az élethelyzetekről! Ami most körülvesz téged szinte mindennel meg kell küzdened ami nem könnyű dolog! Szeretném ha megnyugodnál mielőtt továbblépnél,várj egy kicsit amíg nem tisztázódik tökéletesen:mi az amit hosszabb távon el tudsz viselni,mi az a döntés amit a későbbiek folyamán sem fogsz megbánni!Erős kötelék,szeretet van benned a szüleid iránt? Ha az általad megírt probléma továbbra is fennáll és nem tudod megszokni akkor kénytelen leszel változtatni. Az mindenesetre elgondolkoztató,hogy "megerőszakolod magad" akkor mégsem lehet olyan jó az a munkahely!!!
2013. ápr. 13. 04:03
Hasznos számodra ez a válasz?
9/11 anonim válasza:
A jól fizető állásokat nem dobáljál az ember után mindenhol. Ha most jól keresel és még feljebb juthatsz, maradj. A családodat meg meglátogathatod, amikor van időd. Ha otthagyod az állásod, 5 hónap múlva is itt fogsz keseregni, hogy éhbérért dolgozol valahol....
A vőlegényed más téma, azt neked kell érezni, hogy akarod-e egy életre....de ha nem, akkor sem kell feladd a munkát, a kettőnek semmi köze egymáshoz.
2013. ápr. 13. 08:31
Hasznos számodra ez a válasz?
10/11 anonim válasza:
Az embernek visszavágyik a szíve a szülőhazához: nincs akkor felelősségteljes életmód, tudjuk, hogy mindig vannak körülöttünk, számíthatunk rájuk. Én a helyedben 25 évesen nem mennék haza. FOgadd el a munkád, próbálj változatosságot vinni az életetekbe. Hétvégente kirándulni, bármi, csak ne a megszokott legyen. Tartsd kézben amit felépítettél, nem biztos lesz még ilyen lehetőséged. Az ember változatosságra vágyik általában, de az nem azt jelenti, hogy eldobsz mindent amit sajátkezűleg felépítettél. Itt kezdődik az elfogadás.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: