Elhagynád a párodat, mert idegbeteg?

szerintem beszélj anyudékkal és forduljatok orvoshoz.biztos tudnak segiteni.beszéld meg a pároddal hogy szeretnél a viselkedéseden változtatni és hogy álljon melletted.lehet az a bajod hogy a problémáidat nem tudod kibeszélni magadból és így üt vissza.én is ilyen voltam csak én nem ugrottam neki a barátomnak:I

sok sikert!remélem minden rendbe jön

Ha nem menne orvoshoz segítségért, én bizony elhagynám. Főleg ilyen fiatalon, tuti nem kötném le magam olyan emberrel, aki tisztában vele, hogy segítségre szorul és nem tesz magáért és értünk semmit.

Szerintem sürgősen keress segítséget, mert nem csak a saját, hanem a családod életét is megkeseríted, nem kicsit.

Nos én is ilyen vagyok, mint te a verekeős részt kivéve :)

Régen még rosszabb volt, mint most, azt gondolom mára azért már sikerült lekűzdeni ezt valamennyire:)

Ehhez meg kell tanulnod az önfegyelmet.Gyakorolnod kell, javasolm a keleti harcművészeteket, vagy könyveket, amik a lélekkel foglalkoznak.Vagy Müller Péter könyvei is nagyon jók, Szeretetkönyv, és a többi, nagyon hasznos, tanulségos dolgokat írnak le.Foglalkozz a lelkeddel.Meg kell tanulnod, hogy nem csak te vagy a világon,( tudom nehéz, mert néha nekem sem sikerül ezt szem előtt tartani)hogy azzal, hogy ezt teszed megbántasz másokat, önző vagy.Nem bántani akarlak, csak azt írom le, amit én tapasztaltam.A jelenlegi párom is nehezen tolerálja a dühkitöréseimet, de mondom, hogy már sokat javult a régi helyzethez képest.Ő nem tud mit kezdeni velem ilyenkor, és megsértődik, vannak eből konfliktusok, de meg kell oldani, az a legjobb, ha ilyenkor magára hagyják az embert, nekem ez vált be leginkább.Van, hogy ezek a dolgok kb.2 percig tartanak, aztán meg mosolyogva, jókedvűen folytatódik minden tovább :)

Ez van, javítani lehet rajta, de azt hiszem ez nem fog megszűnni, kos vagyok, ilyen a természetem.:)

Sok sikert

22l

Ha én ffi lennék, röhögnék egy jót a kitöréseiden. Szüleidet meg ne bántsd, mert nem érdemlik meg, gondolkozz mielőtt bármit is tennél!!!

22/L