Ha valamelyik szülőtök rajtatok vezeti le a feszültséget, vagy jelentéktelen dolgon nagyon felhúzza magát, és pár meggondolatlan dolgot is hozzátok vág, ti mit tesztek? 17L

Olyan 14 éves koromtól volt ez. Tartott olyan21 éves koromig, amikor is elköltöztem.

MIndig csendben voltam, nem is tudom miért. Nem is lettem egészséges lelkületű ember :) A helyzetedre nem tudok tanácsot adni. Mindenesetre az, hogy visszakiabálsz, szerintem nem jó. Az agresszió agressziót szül.

Leültél már vele beszélni, amikor nyugodt állapotában van?

Tudom, hogy nem mindig lehet -_- Illetve nem is tudtam volna megtenni, de ez más. Én inkább tanultam belőle, hogy milyen hibákat ne kövessek el.

nekem is néha vágott anyum a fejemhez sértő dolgokat, de általában tudtam, h ez csak a fáradtság, az idegesség és az éhség számlájára írható. tehát amikor hazajött este 9kor a 12 órás munkából (kicsit munkamániás :), de tudom, h értem tette), akkor kiabált a mosatlan, a rendetlenség, a gané miatt. ami azért jogos volt, de finomabban is közölhette volna. nos, ilyenkor beláttam, ha tényleg trehány disznó voltam, és igyekeztem másnap összeszedni magam.

ha pedig jogtalan volt a bántása, akkor védekeztem és mondtam, h azért ne túlozzon. aztán mikor lehiggadt, akkor jött, és bocsánatot kért. szerintem egy szülő akkor nő nagyot a gyereke szemében, amikor a gyerek érzi, h partnerként van kezelve, és a szülő belátja ha téved.

sztem ha a szüleid veszekednek veled, akkor próbáld magadat a helyükbe képzelni, és gondold át, h jogos-e a letolás. ha jogos, akkor hozd helyre a hibát, ha nem, akkor kérd, h kicsit finomítsanak a stíluson, mert jól esne az emberi hangnem. ne nyalj, inkább döbbentsd rá őket, h lassan felnőtt vagy, kezeljenek teljes értékű embernek és ahhoz mérten beszéljenek veled. remélem működni fog.

én megvárom míg kiabál..és leszarom...

én is inkább bemegyeka szobámban aztán ott maadok, vagy elmegyek amíg lenyugszik...