Vegyem nagyon a szívemre?

Hétfőn eléggé görcsölt a hasam,beültem az autóba,és elmentem a dr.nőhöz. Én ott vok írnok,anyósjelölt pedig védőnő. Anyósjelöltnek nem szóltam,nem mondtam neki,hogy mi a bajom,dr.nő szurit adott,aztán hazamentem. Majd a párom mondta nekem este,hogy azért szólhattam volna az anyjának,mert biztos nagyon rosszul fog neki esni,hogy ennyit nem tettem meg. Azt hozzá teszem,hogy anyósjelölttel a viszonyom soha,de soha nem volt közvetlen. Sosem tudnék tőle segítséget kérni,valahogy ellenszenvet látok benne,nem tudtam vele soha leülni beszélgetni. Én ebbe úgy ahogy bele is törődtem. Sosem tudott rám semmi jót mondani,de soha. És most a párom azt várja el tőlem,hogy szóljak az anyjának,holott ő az én szüleimmel egyáltalán nem törődik. Párom mondta az anyjának,hogy mi volt velem,másnap a munkahelyen anyósjelölt elővette a színjátékot,elkezdett pityeregni,hogy nagyon rosszul esett neki,hogy nem szóltam.

Most kicsit kellemetlenül érzem magam e miatt.

Tudom,hogy sosem kedveltem,és ő sem mutatta azt,hogy mennyire kedvelne engem. Én nem tartottam fontosnak,hogy beszámoljak neki.

25 éves nő vagyok,ne kelljen már mindig fogni a kezem.