Ha az egyik fél intenzívebben éli meg a kapcsolatot/a szerelmet?

Tudom és érzem, hogy a párom szeret. Mindig mindenben támogat, nem csak akkor számíthatok rá, amikor az örömben kell osztozni, hanem akkor is teljes mértekben velem van, ha gond van. Viszont Ő nem egy érzelmes típus, nem szeret elmélyülni ilyen dolgokban. Nem az érzelmei irányítják, nem túl romantikus. Én úgy érzem, sokkal intenzívebben élem meg a szerelmünket és az az igazság, hogy bár Ő az életem, többször inkább álmodozok kettőnkről, hogy bárcsak ez és ez történne, bárcsak Ő is annyira vágyna arra amire én stb. és hiányoznak dolgok. Sokszor előfordul, hogy elképzelek egy-egy történetet kettőnkről, amire vágyom, de tudom, hogy Ő nem, és így enyhítem a vágyat, hogy legalább gondolat szintjén "megtörténik" egy szenvedélyes csók. Kicsit magányosnak érzem magam. Félek, hogy túlságosan beleszerettem. Mondtam már le dolgokról érte, minden elé Őt helyeztem, külföldre mentem volna Vele itt mindent hátrahagyva, munkát, családot, csak hogy az övé lehessek. Aztán egyszer egy beszélgetés során kiderült, hogy ő mindezt nem merné megtenni, ha nekem kellene külföldre mennem hosszabb időre. És ez nekem nagyon fájt. Természetesen nem várhatom el, hogy mindenben viselkedjen úgy, ahogy én tenném, de mégis fáj, hogy Ő nem mutatja úgy ki, mit érez. Hiányzik nagyon a szenvedély, amit én érzek iránta az vágy, de nem csillapítja sehogy. Megcsókol, ha kérem, de magától ritkán, mert nem olyan. Ott van mellettem, de akkor is úgy érzem, hiányzik. Folyamatos vágyat érzek iránta, de nem tudom mit tegyek, miért ennyire intenzívek az érzelmeim. Volt már valaki hasonló helyzetben? Most biztosan hülyének tűnök.