Ha mint anyuka enyém lesz a felügyeleti jog apukával szemben, akkor is kell pl. apuka beleegyezése ahhoz ha mi a picivel külföldre akarunk költözni?

gyermekek jogellenes külföldre vitelére, illetve a nemzetközi kapcsolattartási ügyekre a Hágai Gyermekelviteli Egyezmény vonatkozik.

A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980.évi október 25. napján kelt szerződés (továbbiakban: hágai gyermekelviteli egyezmény), amelyet Magyarországon az 1986.évi 14. tvr. hirdetett ki, célja az, hogy biztosítsa a bármelyik szerződő államba jogellenesen elvitt vagy ott elrejtett gyermekek azonnali visszajuttatását, valamint azt, hogy a gyermekek feletti felügyelet, illetve a láthatás gyakorlására szolgáló jogot ténylegesen tiszteletben tartsák.

A hágai gyermekelviteli egyezményt minden olyan 16. életévét még be nem töltött gyermek vonatkozásában alkalmazni kell, akinek szokásos tartózkodási helye a felügyelet vagy láthatás jogának bármiféle megsértését közvetlenül megelőzően az egyik szerződő államban volt. Jóllehet az egyezmény rendelkezései a gyermek 16. életévének betöltéséig kerülnek alkalmazásra, az nem tartalmaz olyan tiltó rendelkezéseket, amelyek megakadályoznák azt, hogy a tagállamok az egyezményt alkalmazzák a saját belső joguknak megfelelően olyan esetekben is, amikor a gyermek az eljárás folyamán betölti a 16.életévét.

Az egyezményt az egyes tagállamok közötti hatálybalépést követően történt jogellenes elvitel vagy elrejtés vonatkozásában lehet alkalmazni.

A láthatási ügyekre az az egységes gyakorlat alakult ki, ami szerint az egyezmény rendelkezéseit az egyezménynek az adott államok viszonylatában történt hatályba lépését megelőző esetekre is lehet alkalmazni.

A gyermekek azonnali visszavitelének és a hágai gyermekelviteli egyezmény más céljai elérésének biztosítása végett ún. központi hatóságok működnek együtt egymással, és akár közvetlenül, akár a hatáskörrel bíró igazságügyi és közigazgatási szervek útján teszik meg a szükséges intézkedéseket. A gyermekek visszavitelével kapcsolatos eljárásokban közreműködő valamennyi igazságügyi és közigazgatási szerv késedelem nélkül jár el. A hágai gyermekelviteli egyezmény szerinti ún. központi hatóság a 7/1988 (VIII.1.) IM rendelet értelmében Magyarországon az igazságügy-miniszter.

Ha a Magyarországról jogellenesen elvitt gyermek visszavitele érdekében a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám nem a gyermek tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságához, igazságügyi vagy közigazgatási szervéhez fordul, a kérelmet közvetlenül a Nemzetközi Jogi Főosztályhoz kell benyújtania. A jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelére vonatkozó kérelem alapján a Nemzetközi Jogi Főosztály megteszi az intézkedést, szükség esetén bírósági eljárást indít, vagy az eljárás megindítására ügyvédi munkaközösségnek ad meghatalmazást.

Az eljárásra kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság az illetékes, amely eljárása során figyelembe veszi a 7/1988 (VIII.1.) IM rendeletben foglaltakat.

A gyermek jogellenes elviteléről vagy elrejtéséről szóló értesítés kézhezvételét követően annak a szerződő államnak az igazságügyi vagy közigazgatási szervei, ahová a gyermeket vitték, vagy ahol a gyermeket elrejtették, mindaddig nem döntenek a szülői felügyeleti jog érdemét illetően, amíg nem születik határozat arról, hogy a gyermeket a hágai gyermekelviteli egyezmény szerinti eljárásban nem kell visszavinni.

Ha a Magyarországon élő szülő a gyermek láthatására vonatkozó jogának külföldön történő akadályozása miatt nem a gyermek tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságához, igazságügyi vagy közigazgatási szervéhez fordul, a kérelmet a Nemzetközi Jogi Főosztályhoz kell benyújtania.

A gyermek magyarországi láthatásának biztosítására vonatkozó kérelem esetén, ha az iratokból megállapítható, hogy a láthatást magyar hatóság már szabályozta, a Nemzetközi Jogi Főosztály a kérelmet a jogerős határozat végrehajtása céljából az illetékes gyámhatósághoz továbbítja, amely az ügyben soron kívül jár el.

Ha a láthatást még nem szabályozták, vagy a felek körülményeiben lényeges változás következett be, a Nemzetközi Jogi Főosztály a láthatás szabályozása (újraszabályozása) érdekében a Csjt.92.§-a alapján a bírósághoz vagy a gyámhatósághoz fordul.

A gyermekvisszahozatali egyezmény részes államai:

Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Bahama, Belarusz, Beliz, Brazilia, Burkina Faso, Costa Rica, Chile, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Dánia, Dél-Afrika, Ecuador, Fidzsi-szigetek, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Guatemala, Hollandia (a királyság európai területén), Honduras, Írország, Izland, Izrael, Kanada, Kolumbia, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Málta, Mauritius, Mexikó, Moldova, Monaco, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Németországi Szövetségi Köztársaság, Nicaragua, Norvégia, Olaszország, Panama, Paraguay, Peru, Portugália, Románia, Salvador, Spanyolország, Sri Lanka, Svájc, Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Saint Kitts és Nevis, Trinidad és Tobago, Türkmenisztán, Új-Zéland, Uruguay, Üzbegisztán, Venezuela, Zimbabwe.

Az igaz, hogy ha messze költözöl, akkor biztosítanod kell a láthatások anyagi részét is az apukának.

De ezen felül is kell az apa beleegyezése a külföldre való költözéshez.

Persze, egy 16 év alatti gyerek tudja mi neki a jó és nem kötődik annyira az anyjához, hogy bármire rábólintson. :D

Legyen új apukád? Igen!

Kivihetem külföldre a gyermekeimet? (Gyermek jogellenes külföldre vitele)

Természetesen a szülő kiviheti a gyermekét külföldre. Ez megnyilvánulhat akár egy egyszerű nyaralás formájában is mind együtt élő, mind különélő szülők esetében. Ezért a hatályos jogszabályok inkább azt szabályozzák, hogy mikor jogellenes egy gyermek külföldre vitele. Ugyanis előfordulhat, hogy az egyik szülő (mivel nem nála helyezték el a gyermeket) úgy kívánja a gyermekét magánál tartani, hogy őt külföldre viszi. Ilyenkor a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve a gyámhivatal követelheti a gyermek kiadatását.

A magyar jog szerint jogellenes a gyermek Magyarországról való elvitele vagy külföldön történő elrejtése, ha az együtt élő szülők valamelyike a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre a gyermeket. Ha külön élő szülők esetén a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre, szintén jogellenesnek számít. Ugyan ez a helyzet, amikor a különélő szülők esetében a szülő a nem nála elhelyezett gyermekkel tartósan vagy végleges letelepedés szándékával külföldön marad, holott a másik szülő csak a kiutazáshoz járult hozzá, a kinn maradáshoz nem, vagy ha a különélő szülő a nála elhelyezett gyermeket a másik szülő beleegyezése nélkül tartósan vagy végleges letelepedés szándékával viszi külföldre. Az olyan szülő sem viheti külföldre a gyermekét, akinek szülői felügyeleti jogát megszüntették, vagy felügyeleti joga szünetel.

[link]

Előttem leírták hivatalosan hogy kell az apa belegyezése.

Én évekkel ezelőtt végigjártam. Az én volt férjem beleegyezett hogy a gyermekünkkel külföldre mehessünk, de ennek ellenére is kellett a hivatalos engedélye..

Nem tudod kikerülni ezt a procedúrát. Ha az apuka engedélye nélkül távoztok, az apuka beperelhet, és a gyermeket visszavihetik.. Feltételezem, hogy nem szeretnéd megélni, amikor hivatali emberkék elveszik tőled a gyerekedet, és te tehetetlenül állsz, nézed ahogy sír, és elviszik..

Es ez igy helyes.

Nem anyuka rohan az uj pasi utan cipeli a csoro gyereket ide oda.