Mi a véleményetek arról a közhelyes dumáról, hogy először magadnak kell boldognak lenned ahhoz, hogy társad legyen? 29/N

Hát ez az! Ezeket a dolgokat nem játszani kell, hanem komolyan venni, érezni.

És igenis tudod, ha akarod. Olyan nincs, hogy nem tudod, olyan van csak, hogy nem akarod. De ha elkezdet olvasni a Mello könyvet, ezt te is hamar be fogod látni.

Azt senki nem mondta, hogy nem fog hiányozni a társ. Nekem is hiányzik, de nem ez az érzés áll az életem középpontjában.

De basszus, 29 éves vagy...Ha 59 lennél, megérteném, hogy aggódsz a dolog miatt és elkésve érzed magadat, de tök fiatal vagy. Manapság rengeteg nő a 30-as éveiben szül első gyereket. Lehet, hogy ideálisabb előbb, de attól még így van, mivel sokszor nem elég egy fizetés és a nőknek is karriert kell építeniük.

Egyébként attól "öregszel" és leszel vénlány, hogy ilyen a hozzáállásod.

Amúgy miért nem ismerkedsz? Próbálj meg akár társkeresőn valakivel beszélgetni teljesen spontán módon, kötöttségek nélkül.

Hát akkor az a baj, hogy Magadévá teszed mások értékítéletét, és képes vagy rosszul érezni Magad azért, mert valakinek nem felelsz meg.

Én az egész topicból azt szűrtem le, hogy arra volna szükséged, hogy érzelmileg felnőj, megerősödj, és a kérdésedre is ez a válaszom. Ebben a kultúrában minden a felnövés ellen hat, az embereknek 85-93 százaléka soha nem is lép a felnőttség útjára.

Van egy érettségi pont, ami egy bizonyos fajta fordulópontot jelent 4 dologban: felnövés, boldogság, párkapcsolat, a saját sors kovácsolásának képessége. És a kultúránk mindent megtesz azért, hogy ne jussanak el idáig az emberek.

Ha eljutsz idáig, akkor nem fogsz olyan emberekkel találkozni, akik ilyen durván leértékelnek, mert nem fogsz eljutni odáig, hogy kontaktusba engedd Magaddal az ilyen bunkókat.

Ezt elérni pedig valóban feltétele a jó párkapcsolatnak!

Van valami, amihez értesz, pl. felléptél már az X-faktorban, van közgazdász diplomád, vagy valami, ami nem mindenkinek van? Mert akkor fogadjunk, hogy nem jutott eszedbe a téged hajadonsággal bántalmazónak csípőből visszamondani, hogy "Te pedig mikor teszed már le végre a sebészi szakvizsgádat, hogy akarsz ennyi idősen valamirevaló sebészkarriert befutni, amikor már ösztöndíjra is nulla az esélyed ennyi idősen?".

Pedig ez ugyanolyan.

Hát hogy jön ahhoz valaki, hogy megmondja, milyen célokat és milyen gyorsan teljesítsek a saját életemben??!

28 éves vagy és még soha nem nyertél maratont?! Hhha! nulla vagy a szememben!

De még csak nem is vagy C osztályos akrobatikus rokis???

:D

Kérdező (#24) a helyzet az, hogy amíg nem szabadulsz meg az elvárásaid és az előítéleteid egy jó részétől, addig tényleg nem sok esélyed van. Kezdjük ott, hogy a "normális" szót felejtsd már el légyszíves, azzal sincs gond, ha valaki tizenévesen találja meg élete párját, de azzal sincs, ha huszon-, vagy harmincon-évesen. Ne akarj már erőszakot tenni az ÉLET-en mert nem szokta hagyni...

A másik, hogy ez a #24 itt csak rólad szól, ahogy a kérdés is... Te most társat keresel, vagy önmagadat? Társra van szükséged, vagy valamiféle környezeti elvárásoknak akarsz megfelelni?

(a netes ismerkedés hárítása meg nettó ostobaság, a neten - a társkeresőkben is - pont ugyanazok az emberek vannak, akik az utcán, a buszon, a munkahelyen, a klubban - tisztességesek és szélhámosok, jók és rosszak, felszínesek és komolyak... mindenhol lehet csalódni is, meg sikeresnek lenni is, és a sikerekhez a csalódásokon keresztül vezet az út - az életben mindenhol.)

Ne haragudj kérdező, de szánalmas ez a picsogásod. Szerintem csinálj mindent úgy ahogy a környezeted szeretné: menj férjhez az első szembe jövő pasihoz, szülj gyereket egy bármilyen rossz kapcsolatba, mert hát a barátnőid szerint már kell gyerek. Csak aztán ne gyere a gyakorira sírni x év múlva, hogy elhagytak és egyedül kell felnevelned őt. Komolyan borzasztóan gyerekes vagy. Ideje lenne felnőni és nem aszerint alakítani az életedet, ahogy mások jónak tartják. A barátnők foglalkozzanak a saját életükkel, te pedig szintén a sajátoddal.

A netes társkeresőhöz való hozzáállásod pedig szintén nevetséges. Ott ugyanolyan emberek vannak mint az utcán vagy szórakozóhelyen, vannak normálisak és vannak akikre kár pazarolni az időt, de ezt az egyik válaszoló előttem már leírta. Egy nagyon nagy lehetőséget szalasztasz el azzal, hogy ennyire elzárkózol a dologtól.