Fél év után sem alakult ki a szerelem kettőnk között, mégis szeretjük egymást és ezért nem akarunk szakítani. Mi a véleményetek?

Nincs ezzel baj, bár szerintem ez inkább egy olyan barátság amiben szex is van. Nem a hosszútávú kapcsolatok közé sorolnám.

Csak azzal van baj, hogy a szerelem egyszer csak bekopog az ablakon, és egy "barátság" és összhang kedvéért nem mond le róla az ember. Tehát ez a dolog addig tartható fönn, amíg valamelyikőtök nem habarodik bele valakibe úgy igazán.

Ti tudjátok. Ha nektek így jó, akkor ne szakítsatok.

Kockázata mindennek van, ha ilyen kapcsolatot választotok, akkor az, hogy mi lesz, ha egyszer valamelyikőtök megtalálja a szerelmet, ha meg inkább tovább keresgéltek, akkor meg az, hogy lehet, nem találtok olyat, akivel olyan jól kijönnétek, mint egymással.

Ti ismeritek magatokat, az igényeiteket, átgondoljátok, eldöntitek.

Ez nekem fura. Ha nem vagytok szerelmesek, minek vagytok kapcsolatban???

Ha ki sem alakult szerelem, hogy a csudába kerülhettetek egymás mellé?

Összecsapódtatok, mint a lovak, oszt "majd-lesz-valahogy"?