Nevelőapámnak Édesanyám halála után 2 héttel (! ) lett egy kapcsolata, amit úgy tudnak, hogy én nem tudok. Hogy kezeljem?

Köszönöm a részvétet. :(

Jó viszonyban voltunk/vagyunk. Persze, megviselte Őt is Anyu halála, na de ez a megoldás, hogy azonnal kapcsolatot kell létesíteni ráadásul egy olyan vkivel, akit egyáltalán nem szeretnék a házban később látni?! Bár tudom, már semmi közöm nincs semmihez, hiszen ma volt a hagyatéki, és lemondtam a javára a fél részt. Azért, mert sok hitel van az ingatlanon, és valószínű, hogy a biztosító nem fogja átvállalni a hitel-fizetést. De ne is, főleg a történtek után. Egyszer beszéltem apuval erről, mert mondtam neki, hogy ezzel fogadtak már az első napon a munkahelyen. Ő csak nevetett, hogy nem igaaaz, szóval tagadott mindent. Sőt, azt is mondta, hogy ide a házba egy nő nem jöhet, nem hoz ide senkit. Úgy hallottam, hogy ajánlatot tett a nő apunak, hogyha elveszi feleségül, akkor főz, mos, takarít rá, stb. Mondom: MI?????? Hát mintha leöntöttek volna forró szurokkal, kb. ezt éreztem. Most, hogy lemondtam, ráruháztam mindent, így ki tudja mi lesz később... Csak az a baj, hogy azért nem tudok egyenlőre hátat fordítani, mert vannak ott dolgaink nála, amikor még Anyum élt, oda vittünk bútorokat, kocsikerekeket, ruhákat, mert ahol lakunk, egy 24m2-es egérlyuk, amit hárman lakunk. Nem vele élünk. Oda nem is akartunk és nem is akarunk menni, mert az utca etnikum, így semmiképpen. Főleg most, hogy már apué lett minden. Szegény Édesanyám, Ő nem így akarta. Sőt azt sem, hogy haragban legyünk. Rajtunk nem múlik, de ha ő úgy dönt mégis, hogy kell ez a szedett-vetett nő...akkor kénytelen vagyok elfogadni, és majd ha lesz sajátunk, akkor majd elhozzuk a mi dolgainkat, és azt is elhozom, ami Anyukámé volt! Aztán utána mi lesz vele, majd kettecskén megoldják. Nagyon szomorú ez.......:'( :'( :'(