Mit tehetek azellen, ha nem az iskolában vagy más közösségben terrorizálnak, hanem idehaza? (Nem írtam regényt! ) 18 / F

Édesapám meg édesanyám 5 éves koromban elváltak. Nem mesélem el az egész élettörténetemet, a lényeg a lényeg, hogy anyukám egy másik kontinensen lakik, most apukámmal élek, az új feleségével, és 4 minden rosszra hajlamos, de amúgy aranyos féltestvéremmel.

Apám felesége egy fúria, és amikor meghallom a hangját, már rosszul leszek. Mikor még nem házasodtak össze, és még kb. 8 éves voltam, már akkor is vert, de azóta terrorizál igazából. Volt olyan időszak amikor a dolgaimat lopdosta meg dugta el. Anyukámat is rendszeresen szidja nekem, vagy amikor még volt barátnőm, és 1,5 éves járás után el merészelt hozzánk jönni, akkor úgy leordított minket, és úgy elküldte a barátnőmet, hogy sírvafakadt. Illetve még hadd ne soroljak fel minden sérelmet... Másokkal egyébként nagyon rendes, csak velem nem.

Apám magas beosztású ember, de egyébként rendkívül okos a saját szakmájában (a nevét nem írom le, de pártpolitikától független dolog, szóval tényleg a tehetsége miatt jutott oda, ahova). Ezen kívül "rend és fegyelem" mániás, ami nem is lenne baj, csakhogy mániája, hogy minden - így a család is - tökéletes legyen. Az, hogy a felesége hogyan viselekdik velem természetesen nem tartozik a tökéletes család jellemzői közé, de ő ezt úgy oldja meg, hogy nem vesz róla tudomást, csak mondja nekem, hogy ne foglalkozzak vele, "nyeljem le".

Én beszéltem már erről szinte mindenkivel (család, barátok...), de senki sem fog nyílván nyíltan apám felesége ellen forudlni, én meg cselekvésképtelen vagyok. Régen még naív módon magával a fúriával is próbáltam beszélni, de soha nem tudta konkrétan megmondani hogy mi a baja, csak ilyen tipikus nőcis szövegekkel válaszolt ("ha magadtól nem veszed észre magad, akkor blablabla...").

Egy ideje ha itthon vagyok nem is mozdulok ki szobámból (mellékhelyiséget, zuhanyzót meg konyhát kivéve). Viszont nem érzem, hogy bármit is elrontottam volna, hiszen jó tanuló vagyok, magamnak főzök és takarítok, és csak egyszer jöttem haza olyan részegen, hogy azt sem tudom hogy hol vagyok (amire nem vagyok büszke, de akkor sem hánytam, meg ilyesmi, csak reggel az ágyban találtam magamat), és kábítószert meg cigit sem használok.