Normális ha meglátok egy kisbabát, elkezdek sírni? 19/L

Ez tök normális, nyugi. Ennyi idős korban sok lányban már megindul az anyai ösztön. Én 24 vagyok, még egyetemre járok, de 19 éves korom óta nagyon várom már, hogy gyerekem legyen és mindig teljesen elvarázsolnak a kisbabák, és gyakran elsírom magam örömömben, ha látok egyet.

Itt viszont tényleg készülj fel rá, hogy most fogsz kapni sok idiótától válaszokat, amikben leírják, milyen hülye vagy, ne foglalkozz velük. :D

A fiúk ezt eleve nem értik, a lányokban meg nem mindig alakul ki ez a dolog ilyen erősen, de jól is van ez így. Nem mindenki alkalmas az anyaságra.

"Nem mindenki alkalmas az anyaságra." Jaaaj köszönjük! :D

Ezek szerint aki 19 évesen nem sír egy gyerek látványán nem való szülőnek!

Első, egyrészt majdnem egyszerre írtunk, szóval kitalálhatod, hogy nem neked szólt :)

Másrészt elmesélek egy kis történetet. Mai napig bekönnyezek olyan magas volt a cukiságfaktor :)

Sétálunk egy nagyon szép kis városban a sétáló utcán (mellettünk szökőkút, verőfényes napsütés, teljes az idill).

Szemben szalad velem egy kis totyogós, anyuka lélekszakadva utána.

A kis totyi nekem jön, megkapaszkodik a lábamban, átölelte és egy hatalmas puszit nyomott a combomra :D Annyira aranyos volt, eszembe jut megindul a reflex. :)

2-es ekkora baromságot rég olvastam. Nem attól lesz valaki jó anya hogy CSAK szereti a gyerekét. ( egy tulajdonság meglétéből egy koplex. következestességet, szeretet, türelmet igénylő és gyakran szerencsén is múló hosszútávú procedúra - gyereknevelés - sikerére következtetni ostobaság). Az az egyik leártalmasabb ha csak szereti a gyereket de nem neveli elkényeztett, egoista, anyámasszony katokákból már így is elég van.

bocs az off-ért kérdező, a hugom is ilyen szerintem kedves tulajdonság, de óva intelek tőle hogy ettől a vágytól hajtva túl korán belefogj a családalapításba. Mindennek megvan a maga helye ideje. Szerintem normális vagy (legalábbis effelől), bár én pont az ellenkezője vagyok.

Ja, normális.

Meg az is, aki nem sír rajta, de azért meghatja a dolog.

Meg az is, akit nem érdekel a téma.

Nem csak egyféle "normális" létezik.

Amikor először láttam ezt én is megkönnyeztem :) most végig se néztem, úgysem bírnám ki.

Normális szerintem, én egyik nap a fb-on láttam egy kollégám kislányát , afrikaiak, gyönyörű kislány. :) Gyerek miatt akkor sírtam utoljára, hajlamos vagyok belelovalni magam, hogy szeretnék egy babát, hergelem magam, neten nézek babás képeket és kész :) már sírok is.

25 éves vagyok, de még közel sem állok készen egy babára, de majd idővel lesz. Most nekem is csak az álmodozás van. :)

Most épp elöntötte az agyad a hormon. De komolyan, az elmúlt 10 évben kb. 3 évente rámjött egy hasonló hullám, mondjuk azért bőgni nem bőgtem, csak vágytam babára. Ez normális.

Tereld el a figyelmed, koncentrálj azokra a dolgokra, amik kellenek a babavállaláshoz is: stabil, biztos kapcsolat, anyagiak, érzelmi érettség, felkészültség.

Kicsit túlpörgöd.