Van itt valaki aki hasonló helyzetben volt/van?

Mi ugyan nem Németországba költöztünk anyummal, hanem Angliába.

Én 0 nyelvtudással mentem iskolába. Nagyon rossz volt az elején, senki sem beszélt hozzám. Majd egy év múlva megtanultam a nyelvet már-már haladó szinten. A barátaimat ott tudtam hagyni, hisz mindössze csak 9 éves voltam. Iskolába busszal jártam, ezt a kérdést remélem így értelmezted lol.

Szerintem, ha már alapból így állsz hozzá, hogy kíváncsi vagy, kinek milyenek a tapasztalatai, és nem zárkózol be teljesen, akkor már nagy gáz nem lehet. Én ugyan csak Ausztriában lakom, de barátnőm nagyjából ennyi idős volt, mint most te, mikor kiment Németországba a rokonaihoz. Bébiszitterkedett, mellette tanfolyamra járt (csak halasztott itthon egy évet) úgyhogy az iskolai cuccokhoz nem tudok hozzászólni, de elképesztő gyorsan talált barátokat, megkereste az ottani magyarokat, rendszeresen járt szórakozni, sétálgatni stb. Gondolom ez érdekel igazán. Amellett velem például rendszeresen tartotta a kapcsolatot, ha lett volna rá lehetőség (részemről se idő se pénz nem volt), meg is látogathattuk volna, nem a világ másik vége. Ami még esetleg a nyelvvel kapcsolatban könnyebb lehet, az, hogy a németek németül beszélnek, szóval amit két év alatt tanultál, kamatoztatható (gyorsan rád fog ragadni a többi is) meg lehet őket érteni - értem úgy, hogy még a legparasztabb német is szebben beszél, mint pl. egy osztrák értelmiségi :D

A másik, hogy mindig irigylem azokat, akik már a sulit is itt csinálták, könnyebben beilleszkednek. Nem hiszem, hogy rosszul jársz - nyilván az elején elég sz.r lesz, de kitartás, az anyukád ÉS az apukád ott lesz melletted :)