Én voltam a hibás, nem kellett volna szólnom érte?

Nagyon összevesztem ma az apámmal és a feleségével. Amúgy sem vagyunk olyan nagyon jóban, a felesége nehezen tűr csak meg, mióta együtt vannak, azóta próbálja édesapámat elszakítani tőlem, mert "ő nem akart idegen gyereket a nyakába, csak apámat". Ezt véletlen kihallottam egy beszélgetésből, amit az egyik születésnapján mondott a barátnőjének. Mindegy, nem is ez a lényeg. (Amúgy nem velük élek, hanem édesanyámmal.)

Ebből a házasságból van egy féltestvérem, hat éves fiú. Most van a Star Wars őrület, és megbeszéltük, hogy elmegyünk rá. Nem hittem volna, hogy az öcsémet is akarják hozni! Két és fél órás film... Fél órát sem bír nyugton maradni, ha tévézünk is állandóan beszél, ha rá van szólva, akkor még jobban rákezd. Szóvá tettem, hogy nem hinném, hogy jó ötlet lenne, mi van, ha unja, hangoskodni kezd a moziban? A nagyanyja meg tudna rá vigyázni otthon.

Persze, most én vagyok a hibás, aki nem akar a testvérével lenni, utálom őket biztos, és a felesége apámnak kijelentette, hogy vagy ők hárman mennek, vagy csak apa és én. Holnap mennénk... Egyelőre nagy a perpatvar... Szerintetek? Kéne jönnie az öcsémnek és csak én fújom fel? 19/L