Lesz ez jobb is? Már tanácstalan vagyok. Mi segíthet ezen?

Válj el. Ez az ember nem való apának.

Vagy maradj vele és nevelj fel egy érzelmileg roncs gyereket.

Pakolj és egyik nap ne legyetek ott mire hazamegy!

Vagy észhez tèr vagy nem, te mindkét esetben csak jobban járhatsz.

Költözz el pár hètre. Talán èszhez tèr. Mert valóban nem korrekt, hogy ketten vállaltátok a gyereket,de mègis egyedül csinálsz mindent.

Ha ez megoldódik,utána a kapcsolatotokat kène rendbe tenni.Közös programok,hosszú beszèlgetèsek..De ha neki erre nincs igènye,inkább a gèpet bámulja, akkor szerintem kár erőltetni.

Ha mindenki így gondolkodna, mint az előző hozzászólók, akkor csak csonka családok léteznének!

A felsoroltak sajnos a legtöbb családban így vannak.

A feleség tűr és nem a gyerek előtt borul ki. Sajnos ennyi az igazság, akárhogy tagadja a többség.

Aki azonnal elválik, lelép, az egyszerűen megfutamodik és utána megbánja, amikor alig tud megélni vagy amikor a gyereknek hiányzik az apa, ugyanis alapból minden gyerek szereti a szüleit. Attól függetlenül, hogy a szülőknek bajuk van egymással.

Sajnos így vannak a legtöbb helyen, mert a legtöbben nem nézik meg, kinek szülnek.

Én a gyerek érdekében írtam, hogy menjenek külön szerintem, mert az, hogy telibeszarják meg ordibálnak vele, senkinek nem jó.

A tesóm első férje is ilyen volt, egyáltalán nem apának való, el is váltak, mert a gyerek után a tesóm szinte magányos anyuka lett és ennek nem látta értelmét. A második férje viszont (az első gyerekkel és a közössel is) fantasztikus apuka. Játszik, segít, pakol. Mindene a tesóm és gyerekek, igazi családapa, az a bizonyos nagybetűs.

Szerintem a fent leírt eset reménytelen. Tönkreteszed magad és a gyerekedet, vagy elválsz. Ennyit tehetsz. Aki ilyen érzelmi nulla, annak hiába beszélsz, hidd el...