Milyen érzés egyedül eltolteni az ünnepeket?

Karácsonyt még nem töltöttem egyedül, csak húsvétot.

Engem nem zavart.

Nyugis volt:) Nem "hagytam el magam", ugyanúgy készültem az ünnepre: díszítgettem a lakást, főztem-sütöttem egy személyre is, szépen megterítettem az asztalt stb.

Aztán rég elfeledett hobbikat fedeztem fel újra:) Nem unatkoztam, nem voltam magányos, összességében szép emlék az is.

Nekem nem gond, én szeretek egyedül lenni.

Biztos azért, mert az egyedüllét és a magány nem azonos fogalmak nálam.

De elfogadom, hogy a többség nem így érez.

Igazából a névnapokat, születésnapokat sosem ünnepeltük igazán. Saját születésnapomat mindig mindenki leszarta, így általában megleptem magam valamivel amit már régóta meg akartam venni.

Szilvesztert is rendszeresen töltöttem egyedül, nem bántam, iszogattam pezsgőt, végiggondoltam milyen lesz a jövő évem, néztem tv-t és ennyi.

Talán egyedül a karácsony lenne "ünnep". De az alkoholista apám miatt az is csak nyűg volt mindig. Folyton lejáratott minket a rokoni összejöveteleken, otthon meg csak az ordibálás ment. Szóval a hátam közepére sem kívántam soha az egészet.

Azt mondom hogy egyedül a tavalyi karácsonyunk volt jó, elmentünk a rokonokhoz és végre tudtam mindenkivel beszélni, nem volt ott az apám hogy "elnyomjon".

Igazából az év majdnem minden napján egyedül vagyok, szóval az ünnepekkel is ellennék így. Sőt, megmondom őszintén, néha kifejezetten magányra vágyom.

Jobb,mint veszekedve egy olyan családban ahol a nevelő apa ver és fenyeget mindenkit. Tapasztalat.

Van hogy valakinek ez egy álom, hogy egyedül legyen...végre..