Milyen érzés volt a mindennapokban egyedül lenni, miután vége lett egy kapcsolatodnak, meddig sírtad át az éjszakákat, meddig volt rossz, hogy nincs kihez bújnod lefekvéskor, nincs a megszokott életed?

Attól is függ, hogy mennyi ideig voltatok együtt és hogy együtt éltetek-e? Minél jobban része volt az életednek, annál nehezebb. De hidd el, napról napra egyre könnyebb lesz!

Én 12 év után költöztem szét a vőlegényemmel és annak ellenére, hogy én akartam a szakítást, legalább másfél évig szenvedtem, nem találtam a helyem a világban. De szépen lassan kiforrt az új életem és ma már nem cserélném vissza a régi évekre, mert már látom, hogy így sokkal jobb!

Fel a fejjel, ne emészd magad és főleg ne burkolózz be, legyél minél többet társaságban. Éjszakánként pedig hallgass zenét, nézz tévét vagy olvass. Én a csendet nagyon nem bírtam, mindig kellett valami zaj.

Sok sikert és hidd el, a nehezén már túl vagy, innentől napról napra csak jobb lehet!

Kedves utolsó és kedves kérdező!

Én a második vagyok és ha gondoljátok, nagyon szívesen segítek azzal, hogy megosztom veletek a saját élményeimet, hiszen egy cipőben járunk annyi különbséggel, hogy én már túl vagyok a nehéz időszakon és új életet élek, ti pedig most indultok el ezen a nehéz úton.

Mindkettőtöknek kitartást és türelmet kívánok!

Kedves negyedik, szívesen fogadom a segítséged. :)

Nekem teljesen új életet kell kialakítani, július 1-vel költözöm másik lakásba, ez most szerencsére lefoglal. De sajnos rengeteget gondolok rá. Nálunk a szétválás oka az volt, hogy áprilisban megismerkedett egy fiatal kis nővel és beleszeretett. Májusban közösen kivettek egy lakást és ennyi. Persze eleinte vetített, hogy gondolkodnia kell, de hamar kideritettem a dolgokat.

4évet voltam együtt a volt barátommal, 21 voltam mikor szakítottunk. Nekem kb 1hét kellett mire egyáltalán felfogtam, hogy vége. Aztán onnan indult meg a mélyzuhanás. 1napot végigsírtam. aztán belevetettem magam a munkába és az éjszakába. Alapból olyan vagyok, hogy nem szeretek a múlton rágódni és ami elmúlt, az elmúlt, inkább a jövőbe tekintek. Kb 3hónapig kerestem magam, mire újra önmagam lettem és megtaláltam a helyem egyedül (sokat jártam egyedülsétálni, étterembe, színházba, szórakozni) És mikor rendben lettem magammal, akkor ismertem meg a mostanit, aki a fférjem azóta 7éve.

Kitartás kedves kérdező!

Nekem ma van 3 hete, hogy vége van a 4 éves kapcsolatomnak. Szinte végig együtt éltünk, terveztük jövőre a házasságot. Semmi nem változik, belehalok, hogy nem lehetek vele..

Én sajnos sokat iszom. Tudom, hogy nem szabadna, de olyan sírógörcseim és pánikrohamaim vannak, amiket nem tudok máshogy kezelni. Nem tudom mikor lesz ez valaha is jobb..