Mit tehetnék? Vagy egyáltalán nekem kell tennem semmit?
32 éves férfi vagyok. A szüleim hosszú évek óta házasok.
Pár napja apámmal beszéltem, láttam, hogy bántja valami.
Elmondta, hogy nagyon megromlott anyuval a kapcsolatuk. Szinte minden nap veszekednek, előfordul, hogy napokig nem is beszélnek.
Nekem ez így feltűnt, de nem gondoltam, hogy ennyire komoly a helyzet. (nem megcsalásról van szó- egyszerűen anyám természete elviselhetetlen).
Apa sokmindent mondott, olyat is, ami igencsak meglepett, pl azt, hogy nem igazán tudja már anyát elviselni, szereti meg minden, de egyszerűen képtelenség az együttélés vele és azt, hogy folyamatosan megutáltatja magát. Válásról nem beszélt, rákérdezni nem akartam.
Apám dolgozik, tényleg egy jóember, soha egy rossz szava nem volt senki felé, tisztességgel felneveletek az öcsémmel minket. Már egyikünk sem lakik otthon nagyjából 10 éve. Így gondolom akkor, mikor mi elkerültünk otthonról, akkor kezdődhett a dolgok megromlása.(?)
Szóval, engem ez nagyon váratlanul ért, amit hallottam. Mindkettőjüket tisztelem és szeretem, tudom, hogy anyámmal vannak gondok, dehát az anyám. Senki sem tökéletes.
Nem tudom, hogy egy ilyen helyzetben mit lehet tenni..? Hagyjam, intézzék el ők maguk közt? Az öcsém pl nem is tud erről így, hogy áll a bál kettőjük közt, mert ő Sopronba költözött a mennyasszonyával.
Ti elmondanátok neki? Van joga tudni? Vagy igazából nekem sem kéne erről tudomást vennem, mert ez nem az én dolgom független attól, hogy apám kiöntötte a lelkét?
Kösz, aki elolvasta!
Bocs, a cím béna megfogalmazásáért...
*Mit tehetnék? Vagy egyáltalán nem kellene tennem semmit?*
válasza:Nem hiszem, hogy kell.
Aposomeknal ugyanez van, a gyerekek elkerultek otthonrol naluk pedig nem maradt semmi...
Ok mar elvaltak, de meg a haz miatt egyutt elnek, anyosomat nagyon megviselte, o elvarna a ferjemtol, meg a tesojatol, hogy ne beszeljenek vele...
A ferjem ugy dontott, hogy mar nekunk is van 3 gyerekunk ebbe nem szol bele,
Mindenkit meghallgatunk, segitunk de ez az o eletuk.
Anyosom brutalis termeszettel van megaldva, dehat ilyen volt 14 eve meg 30 eve is.
Az oreg sose szolt vissza semmiert, aztan, ahoggy ketten maradtak puff robbant a bomba...
60 evesen bekkatantak..
De nem mi nem tudunk tenni semmit, te sem
Anyud sem es apud se fog valtozni
válasza:1. Apád NEKED bizalmasan elmondott valamit, ezt másnak továbbmondani - akár csak a testvérednek is - indiszkréció. Ha apád azt akarja, hogy ö is tudjon róla, akkor majd elmondja neki is.
2. Neked ebbe nem sok beleszólásod van, elvégre kettejük PÁRKAPCSOLATÁRÓL van szó. De ha anyád természete régebben nem volt ilyen, akkor érdemes elgondoklodni azon, mi van a háttérben.
3. A helyedben azért beszélnék apáddal, és megkérdezném, hogy mi lehet az oka anyád változásának, mert elöfordulhat, hogy valamilyen egészségügyi ok áll mögötte, pl változó kor, kezdödö demencia, depresszió.
4. Adott esetben megérné neki beszélni a feleségével, hogy egy kivizsgálás segíthetnek megtalálni az okokat.
válasza:Miután édesapád beavatott, segíts neki feltárni az okokat. Lehet, hogy anyukád élete megváltozott azzal, hogy öcséd is elköltözött, feleslegesnek érzi magát, nincs életcélja. A nőknél a változó kor szintén megviselheti, egyedül kell megküzdenie vele. Apukádtól sem kap figyelmet, úgy érzi, hogy megöregedett és nincs rá szükség.
Több odafigyeléssel, telefonhívással, közös nyaralással te is sokat segíthetnél, a háziorvossal is beszélhetnétek. Ha szükséges, egy családterapeuta vagy pszichológus is bevonható. Bízd rá édesapádra,hogy akar-e szólni az öcsédnek.
Egyébként a legjobb orvosság egy unoka lenne...
válasza:A hátterét nem látod.
Testi és lelki kapcsolat.
Lehetséges, hogy az elhidegülés oka egy harmadik személy.
válasza:Megfigyelték, hogy a legtöbb házasság a gyerekek kirepülétével tönkremegy.
Mégpedig azért, mert mindenben, egy párkapcsolatban is kell legyen cél. Ez sokaknál a gyerekek fölnevelése. És miután kirepültek nem keresnek másik célt így párból marad két ember egy fedél alatt.
Cél nélkül az ember csak lézeng emiatt feszült lesz és ezt a másikon vezeti le. Apádnak biztos van valami célja pl a munkahelyén ezért -se - kattant be úgy.
Apádnak le kellene ülnie anyáddal és új célokat felállítaniuk. Ez hozná ismét össze őket.
Köszönöm a válaszokat...
Elsőként: Én már nős vagyok, van is gyerek, tehát unoka. Napi szinten beszélünk, a kapcsolatunk teljesen normális és jó, heti szinten találkozunk, az unoka majdnem minden hétvégén náluk van.
Én ezt próbáltam visszább venni azért, mert nem akartam, hogy a terhükre legyen- elvégre ők már nem 20 évesek, egy gyerekhez pedig odafigyelés-energia kell, még úgyis, ha a lányom nem egy buzgómócsing- , de akkor nagyon "megsértődött", hogy igenis, ha nincs egyéb dolgunk, akkor miért nem jön át az unoka.. amúgy a lányom is nagyon szeret velük, náluk lenni. Beszélgettünk is vele és semmi rosszat nem mond a szüleimről soha.
Öcsém is elég rendszeresen beszél velük, amikor ideje engedi, beszélnek, ez is nagyjából heti szintü.
Igyekszem ott segiteni ahol tudok, ha kell felugrok viszek neki amit kér, vagy csak úgy viszek neki üdítőt, kenyeret, tejet, ami kellhet egy háztartásba mindig.
Párom is szintén, amikor tud, megy, kedvelik is egymást, nincs probléma. Ő is mondja, hogyha valami kell, szükége van valamire, szóljon, hívja...
Felajánlottuk már neki sokszor, hogy elmegyünk vele orvoshoz egy kivizsgálásra (általános eü, többféle gyógyszert szed a szívére, vérnyomás, ilyesmik).
De mindig elutasítja. Apámat is ugyanúgy elutasítja, hogy majd elmegy.
Párom is már sokszor felajánlotta, hogy akkor menjenek el ketten, de neki is azt mondta, amit mindig: "majd" meg most jól érzi magát, stb.
Szóval nem tudom. Párom szerint a gyógyszerek mellékhatásai is lehetnek ezek, mert apa elmondása szerint anyum nem volt ilyen fiatalabb korában. Vagy ahogy ő fogalmazott: semmi az égvilágon nem érdekli.
Pl megkérdeztem, hogy nem érdekelné e egy könnyed 4 órás munka, tudnék neki rendezi egy kellemes helyet, amire azt felelte, hogy apám nem engedi őt sehova dolgozni, pedig ő menne.
Erre rákérdeztem most, apám meg fogta a fejét, hogy ő ilyet nem mondott, sőt, már több, mint 5 éve ő is puhatolózik, hogy nem volna e kedve valahol dolgozni? De mindig elutasítja, hogy nem.
Tudni kell róla, hogy nagyon régóta otthon van, a korábbi iroda ahol dolgozott, az megszűnt és azóta, mintha félne emberek közé menni. (Erről pbáltam már vele beszélni, de teljesen bezárkózik és "én látok rémeket".)
Ez különösebb anyagi nehézséget nem jelent apámnak, de nyilván könnyebb volna, ha ő is dolgozna.
Szóval nem tudom mi van vele... velük. Rossz ezt látni. Jó lenne, ha valahogy rendeződne mindez.
Bocs, kissé hosszú lett..
5-ös
Erre igazán magamban gondoltam már én is, hogy talán van másvalaki neki.
Még a feleségemnek sem mondtam el, hogy ez megfordult a fejemben, de egyszerűen anyám nem ilyen típus.. vagy csak én nem ismerem őt? Nem tudom :/
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!