Olyan nők válaszára volnék kíváncsi, akik megbánták, hogy olyan férfival élnek/éltek kapcsolatban akiknek már vannak gyerekei. Ha együtt vagytok még akkor mi tart még a kapcsolatban? Ha kiléptél, akkor mi volt az utolsó csepp a pohárban?

"Azért a nők véleménye, mert általában a férfiak jobban elfogadják a párjuk gyerekét és kevésbé panaszkodnak. Ez miért van különben...?"

Szerintem ez azért van, mert a gyerekek általában az anyjukkal maradnak. Tehát ha egy férfi összejön egy kis/nagy gyerekes nővel, ott a gyerek adott. Állandó. Sőt, sokszor van olyan, hogy a bioapa lelép, és nem látják többé.

A másik eset meg... az kemény lehet. Anya nem lép le, de itt olvasom sokszor, hogy bármikor rájön, hogy "leadja" a gyereket, olyankor újra kell szervezni a dolgokat. Nem mondom azt, hogy ez rossz, nyilván, csak ez lehet a probléma. Mondjuk eltervezel valamit kettesben a pároddal, de anya az utolsó pillanatban szól, hogy a gyerekre kell vigyázni.

Nem vagyok egyik helyzetben sem, így nem vagyok elfogult. De emlékszem, hogy gyerekkoromban hogy utáltam, mikor jöttek vendégek. Először a "mikor érnek már ide?" aztán a "mikor mennek már el?" volt a kérdés. És őszinte leszek, nekem ez rohadt nagy stresszforrás lenne. Csak akkor kezdenék kisgyerekes férfival, ha az anya halott vagy lelépett. Akkor nincs kérdés, nincs bizonytalanság, nincs stressz, a gyerek mindig ott van.

Amit 12. ír. A gyerekes férfiak hamar áthárítják az új nőre a gyerekek körüli teendőket. Amíg nincs új nő, addig meg az anyjukra, kb minden elvàlt férfi ismerős meséli, hogy a gyerekes hétvégén megy az anyjához, egyedül nem foglalkoznak a gyerekkel túl sokat. Főzès, takarítás utánuk...stb. míg a nők nyilván foglalkoznak a saját gyerekükkel, ellátják, sokkal kevésbé vonják be az új férfit. Persze vannak kivételek, de ez az általános. Elég sok ilyen kapcsolatot látok, családban is, azèrt van ami jól működik, de persze vannak nehézségek.

PL. Közös kassza sem a legjobb ilyenkor, mikor a férfi mondjuk gyerektartást is fizet az esetleg nem túl magas fizetéséből, vagy ugye a nőnek sok kiadása van az iskolàs gyerekekre. Szerintem ilyenkor jobb külön, és akkor legalább az anyagiakon nincs vita. Tesóméknál egyébként akkor kezdődtek problémák, mikor megszületett a közös gyerek. a férje kevesebbet foglalkozik a közös kicsivel, mint a nagyokkal. + szeretett volna 2 gyereket, de nem hiszem, hogy lesz, a férje nem akar 4.et. De együtt vannak, szeretik egymást... de látni, hogy nehezevb sokszor, mint egy normál családban.

"Olyan nők válaszára volnék kíváncsi, akik megbánták..."

Vagyis te már régen eldöntötted magadban, és ehhez keresel megerősítést néhány nőtől!!

Ugyan én a férfinak a gyereke vagyok,aki már más nővel él kapcsolatban elmondom az én szemszögemből a történteket.

Mivel a "nőnek" nem kellett se játszania a mostohaszülőt,semmi feladata nem volt felém nézve,főleg hogy nem ők neveltek.

Eleinte nem volt semmi problémája,mikor náluk voltam kedves volt,érdeklődött. Nem utáltam,nem okoztam semmi konfliktust.

De egy idő után elkezdte bökni a csőrét a biológiai apámnak gyerektartást kell fizetnie. Ha éppen átmentem volna hétvégén akkor mindig behisztizett valamin, vagy kitalálta higy a gyerekei betegek, pedig semmi bajuk nem volt,egyszerűen nem akarta hogy ott legyek.

Ha mégis hagyta lefoglalta a biológia apám hogy mást keljen csinálnia..

Aztán csináltak 2 közós gyereket,mert így már a biol9giai apámnak egy perce sincs rám.Gondolom a célt elérte én voltam az egyetlen dolog ami a "férfit" az exhez kötötte.

Voltam egy ideig mostoha 2 kisfiú kéthetente láthatás, úgy, hogy én is csak hétvégén tudtam exel lenni. A gyerekeken láttam mennyire undokok de ez tiszta nevelés kérdése volt. Anyuka beígért mindig valami extra nagy dolgot ha apáshétvégén otthon maradnak direkt. Ezért szinte mindig mikor 3órát utaztunk értük ordítottak, hogy maradhassanak majd ezt ex úgygondolta kompenzálni kell s lefizette õket.

Nem értettem vele egyet, ezt el is mondtam. Szívesen játszottam velük mert imádták a meséket, közös fõzést, játékot s akkor se szóltam ha apjukkal aludtak hisz nekik nagyobb szükségük volt rá.

Tudtam volna velük élni de az anyuka pénzéhsége s manipulációit viszontláttam a gyerekek viselkedésén amit nagyon sajnáltam. Nem ez miatt lett vége.

Mar jo regi kerdes, ha akkor latom nem ugyanez a valaszom.

3 eve vagyok gyerekes pasival kapcsolatban. Hazassagban.

Megbantam.

Mi tart megis itt? Mar semmi, de o ragaszkodik hozzam es a kozos gyerekunkhoz. Azaz mondhatom a kozo sgyerek, aki még eleg kicsi, meg hogy mar az o gyerekei elkoltoztek. Ettol fuggetlenul ha elolrol kellene kezdenem nem kezdenem es ha visszamehetnek az idoben akkor is az elso nehany erdekes esetnel kilepnek a apcsolatbol.

Erdekes eset alatt az o gyerekeinek a viselkedeset ertem es az apjuk ahhoz valo viszonyat.

Szamomra evidens volt, hogy mas gyereket foeg mert mar nagykamaszok voltak nekem nem kell es nem s szabad nevelnem. Igyekeztem baratilag viselkedni. Igaz itt a felallas szerint a gyerekek apanal laktak es hetvegente mentek anyahoz. Sajnos hamar kiderult agyerekek semmiben nem segitenek melle meg tusko neveletlen parasztok is (pl koszonni nem tudnak, kizabaljak a hutot de elfelejtenek szolni is, hogy bocs itthon mar nincs etel vasarolj ujra te istenbarma). Apuka egy ideig igyekezett kordaban tartani es valtozast elerni, de annyira kerulte a konfliktust szegeny gyerekeivel, hogy vegul amikor meguntam a cseled szerepet (mert mindenkire en foztem mostam takaritottam a napi 10 ora munka mellett es egy koszonom el nem hangzott), akkor ugye egybol gonosz mostoha lettem. Szoltam pl hogy eves utan el lehetne pakolni maguk utan vagy neha fel kene porszivozniuk vagy a szennyest a szennyestartoba tegyek esetleg ne a szaraz kiteregetett ruhakra tegyek ra a feissen kimosottatt, hanem elobb szedjek le a szaritorol vagy kapcsoljak le maguk utan a villanyt hogy ne egjen egesz ejjel...meg hogy nem hajnali egykor kell karomkodva szamitogepezni mert nem tudnk tole aludni es masnap munka. Ezekkel nagyon komoly lelki seruleseket okoztam (erdekes modon a tiszta ruhaval, bevasarlasaimmal, sutisutesekkel nem haha😀).

Ztan jott a legkemenyebb rsze: nem turtem kabitoszert a lakasunkba. Hat igen vegul mindenkit eluldoztem. Mert szoltam hogy na ezt nem kene.

Termeszetesen telekurtolte mindegyik gyerek a sajat barati koret es az anyuka kornyezetet is es a tesok egymasnak panaszkodtak mekkora egy gyoker vagyok, szolok mindenert es hat nem engedem fuvezni es inni oket. Kiskorukent sem.

Igy hat most mar ugy erzem gyerekes pasival sose tobbet. Hetvegi apukaval se kezdenek meg egyszer.

Viszont varom, hogy ezeknek a gyerekeknek egyszer sajat otthona legyen es az elet visszaadja neki a sok szepet es jot, amit en is toluk kaptam.