Mit tegyek, ha az apám idegbeteg?

adj neki péklapáttal

a tarkóra

Gondolom kamaszkorú vagy.

Az ilyen korú gyerekeknek kb. 40-es szülei vannak.

Na, ilyenkor kezd megborulni a hormonrendszerük, sokan elkezdenek öregedni, elhasználódnak testileg, lelkileg. Ekkorra sokaknak elegük lesz a házastársukból is.

Ettől aztán totál idegbajosak lesznek.

Namármost a kamasznak csúcson pörögnek a hormonjai. Maxon van, vagy éppen fáradt, kimerült.

Ez okozza azt a sok feszkót, konfliktust.

Ilyenkor a szülőnek kellene összeszednie magát - ha kibukik is - érezze a kamasz, hogy szeretik, mert egy gyerek sem kérte, hogy a világra jöjjön!

A szülő feltétlen szeresse!

Nyugi, kinövitek (legalábbis akkor, ha az indokolatlannak vélt idegbajossága mögött nincs valami egyéb ok is).

Negyvenes vagyok egyébként, két gyermek apja, a nagyobbik kiskamasz.... van tapasztalatom. Mivel a családi állapototokat nem ismerjük, így nehéz 3 mondatból sok információt leszűrni. Viselkedési és/vagy tanulásbeli problémák is lehetnek a háttérben, ha ilyen stílusban beszél veled.... Amennyiben nem, akkor biztos, hogy van valami az "oldalán", ami miatt veled szemben ennyire elutasító (esetleg flegma viselkedés, sok egyes, vagy nem megfelelőnek vélt barátok, vagy: vele vannak mentális vagy egészségügyi problémák, esetleg súlyos munkahelyi gondok...).

Ténylegesen meg kellene beszélneket egymással ezt a problémát, mert ha tovább folytatódik, teljesen megromolhat a viszonyotok.

Látod szívem, hogy mennyit ér a véleménye annak, aki szerint szeretni kell a gyereket.

Ezért ír ide ennyi kamasz, mert nyűg, teher az idióta szüleinek, meg sem próbálják őket megérteni, szeretni.

Mint valami csimbók, akitől jó lenne mielőbb megszabadulni, meg az én házam, én kenyerem süket érvelésük.

Szégyen az ilyen szülő.

40-es 2 kamasz anyukája