Nagyon szeretnék már egy barátnőt. Hogyan mondjam el? (Többi lent)

odaállsz, elmondod nekik, és a szerető szüleid alig várják majd, hogy bemutasd nekik a lányt.

Ha nem így van, nem veled van baj, hanem a szüleiddel, és ezt mások is alá fogják támasztani.

Ebben az esetben ne hagyd magad!

Nos, nem tudom, milyen kapcsolatban lehetsz a szüleiddel, illett volna ide leírni. De a legtöbb szülő, ha félti is a gyerekét (főleg, ha egy szem fiúk/lányuk), mindennél jobban várja, hogy végre szerelmes legyen és hazavigyen valakit. :) Ez tényleg így van. Szóval, ha úgy látod, hogy a lány is vonzódik hozzád, akkor mondd meg neki őszintén, mondd el neki, hogy izgulsz is meg félsz is, de kedveled őt és szeretnéd, hogy jobban megismerjétek egymást. A legtöbb nőt nem zavarja, ha egy férfi nem fél kimutatni az érzéseit. Ez NEM egyenlő azzal, hogy valaki anyámasszony katonája. Semmi szégyellni való nincs abban, ha vannak érzéseid.

És ha nincs komolyabb probléma a szülőkkel, akkor mindenképpen beszélj velük. Ebben a korban a fiatalok elkezdik a "kirepülést". Próbálgatják magukat, a határaikat és kicsit vagy nagyon eltávolodnak a szülőktől, mert már nem csak "otthon és külvilág" létezik, hanem ennél összetettebb lesz minden. Ezt egy kamasz nem is veszi észre, a szülők annál inkább. És féltik a "kis", már 180 cm magas, izzadtságszagú, borostás csemetéiket, hogy olyan dolgokat csinálnak, amit később nagyon megbánnak. Félnek az ismeretlentől és attól, amit nem látnak. Mert a gyereknek lesz hirtelen egy olyan része, ami már nem hozzájuk tartozik. De közben még nem nőttek fel, tehát a felelősség az övék. Szóval csak meg kell őket nyugtatni és biztosítani arról, hogy megbízható kamasz vagy, aki odafigyel a szülői szavakra, de szeretne némi önállóságot. És nincs miért aggódniuk. (Bár úgyis fognak, csak kevésbé)

Remélem segítettem egy kicsit. Szóval ne titkolózz, mert az mindhármótoknak rossz, inkább végy egy mély levegőt és mondj el mindent. Hajrá! :)