Mi történt velem, hogyan tudnék megnyugodni?

1-es hozzászólóval egyetértek!

26 éves vagy, önálló gondolkodással bíró ember, nincs szükséged az apád útmutatására, sem a pénzére. Add vissza neki a pénzt, mondd meg, hogy gondolkodtál a történteken, és arra az elhatározásra jutottál, hogy veled így nem beszélhet még akkor sem, ha nem voltál tökéletes, hiszen ő sem az. Majd ha kigyűjtöd magad a saját pénzed, akkor elmégy, és leteszed a vizsgát autóvezetésből. Fölösleges előre tanítania, hiszen az autóvezetésnél tökéletesen meg fognak tanítani autót vezetni, ezért fizeted ki a pénzt az oktató irodának. Ne legyen lelkiismeret-furdalásod, az apád egy türelmetlen ember, aki azt hiszi rólad, hogy még mindig 12 éves gyerek vagy, akit irányítani és lecseszni kell. Mondd meg neki, hogy ezt a viselkedést fejezze be veled. Nem kell tovább dramatizálni a helyzetet, ha látja rajtad, hogy erős és határozott vagy a kijelentésedben, meg fog hátrálni, és el fogja szégyellni magát. Megérdemli.

Én megfordítom az ilyenkor közhelyes és átlagos irányelveket.

Apádra ráillik a ma sokat használ, ún "mérgező szülő" jelző.

Ha elolvasod ezt a cikket, érteni fogod:

[link]

Namost az ilyenekkel szemben hiába akarsz karakteres úriember lenni, nem fogja megérteni.

És mindenki figyelmébe, aki ösztönösen a sárba akarna ezért a válaszomért pontozni: HIGGYE EL MINDENKI, A NÁRCISZTIKUS, BÁNTÓ, MÉRGEZŐ SZÜLŐKBEN NINCS EGYÜTTÉRZÉS!!!

Ha egy ilyennek megnézik az agyi mr vagy ct felvételét, látszik, hogy az empátia hardveresen hiányzik belőle, tehát ezért is lehetetlen meggyőzni.

Na itt jön a fordított válasz: mivel ezekkel szemben hatástalan az úri, asszertív, konvencionális viselkedés, inkább húzd le ahogy tudod. Mondd meg neki, hogy tökélyre akarod fejleszteni a vezetést, ha hízelegsz hogy hálás vagy érte még lehet hogy a másik felét is odaadja. És bátran húzd le, az úriemberségedet és elveiden nemhogy nem is értené, még gúnyt is űzne belőle.

Ha meg felemlegeti? Tegye, ingyen van neki. Az ilyenekkel csak ezt lehet tenni, kihasználni, és nélküle meg kiélvezni az életet.

Aki most ösztönből lepontoz, előbb álljon meg és gondolja át egy pillanatra a helyzetet.

Miután már nem laksz a szüleiddel, próbálj nyugodtan és tárgyilagosan beszélni az apukáddal. Mondd el neki, mennyire rosszul esett, hogy üvöltve leszidott, elhordott mindennek. Szeretnéd, ha odaadná a jogsi összegének felét (amit megígért!), te meg keresnél egy hivatásos oktatót, aki tanít.

Ha mérgében nem fizet, az őt minősíti! De bízom benne, hogy elgondolkozik a történteken...

Add neki vissza a pénzt.

Velem ugyanezt csinálta a faterom, csak én 17 voltam, középiskolás, és nem mertem szembeszállni vele. Egy rémálom volt, az is, hogy otthon folyamatosan gyakorolnom kellett és szapult, hogy mit művelek, az is, hogy ha hazaértem a gyakorlati oktatásról, a legapróbb részletekig mindent el kellett neki mesélnem, és persze mindig leüvöltött. Az oktatóm javasolt még tíz órát, mert szerinte még nem álltam készen (szerintem se álltam készen, de ez senkit nem érdekelt), apám megmondta, hogy akkor is vizsgázzak le, mert ŐT nem érheti akkora szégyen, hogy a gyereke nem tud elsőre levizsgázni a minimum óra után, persze megbuktam, amit utána kaptam, nem tettem zsebre... Hogy mekkora kudarc vagyok neki, gyereket várt, de én jöttem, mennyi pénzt, időt és energiát ölt belém, és teljesen fölöslegesen. Még akkor se hagyta abba, amikor már zokogtam. Ha szíjjal vert volna, az is jobb lett volna.

Másodjára meglett a jogsim, szerintem egy kezemen meg tudom számolni, hányszor használtam, gyűlölök vezetni. Apámat is gyűlölöm, nem ez volt az egyetlen ilyen húzása.

4-essel értek egyet

És igen, nem etikus amit mond, nem korrekt, de aki ilyen emberrel él együtt az rájön, hogy tényleg igaza van

Ezek után ami történt, mondd meg neki, hogy nem szükséges egy fillért se fizetnie, mert esetleg "utólag azt is felhozza".

Sok férfi tipikusan ilyen és főleg a vezetés kapcsán nyilvánul meg a nőket bántalmazó, becsmérlő attitűdjük...