Szerelmem vagy a családom?

Én sem értem.

Kérlek fogalmazd újra a kérdést.

Tehát a szüleid bántalmaztak, és kapcsolatot akarsz velük ápolni? De miért? Miért engeded, hogy a párod ellen fordítsanak??

Ne menj haza a szülőkhöz, ilyen emberekkel én még karácsonykor se akarnék találkozni.

Egy jó pszichológus.

Lefordítom. Kérdezőt bántalmazták a szülei, lett egy párja akivel összeköltözött, de továbbra is puncsol a szülőknek. A párjának nem tetszik, hogy nyalizik a bántalmazóinak. Ultimátumot adott a kérdezőnek vagy vele marad és nem látogatja a szüleit, vagy költözzön vissza végleg hozzájuk.

Te magad írod, hogy bántalmaznak. Minek mennél vissza oda? Inkább örülnél, hogy kimenekített valaki.

Én a helyedben két lehetőség közül választanék:

- szülőkkel kapcsolat megszakít, és boldogan éltek együtt

- egyikük sem, ha nem olyan jó a kapcsolatod

Az nemt tartozik a jó megoldások közé, hogy futkosol a bántalmazó szüleid után.

Ahogy kivettem, a párjának nem szimplán az nem tetszik, hogy tovább puncsol a szüleinek, hanem azért is elege lehet a kérdező szüleiből, mert állandóan kavarják a szart, és ellene fordítják a kérdezőt.

Sok hasonló élettörténetet hallottam már, a tábabb családban is van hasonló. Konkrétan egy csaj belemenekült egy házasságba, hogy a szigorú apjától megszabaduljon. Idővel pedig el is vált, talán nem is volt bele igazán szerelmes, csak a biztonságra, az otthonra, szabadságra vágyott, de annak csak az illúzióját kapta meg. Ezeknek bennünk kell megszületnie, és ezekkel együtt kell menni egy házasságba szerintem. Különben folyton olyasmit várunk el a másiktól, amit nem biztos, hogy tud teljesíteni.

Szóval megértem én, hogy kéró, meg kaja, stb. még azt is, hogy szükségetek van egymásra, pontosabban valamire, amit egymástól véltek megkapni, csak...Nem véletlenül jó az, ha az ember egy ideig önállóan él, és nem cseberből vederbe lép szülőtől egy házasságba, amennyiben nem egészséges szülő-gyerek kapcsolat volt.

Csak mert tudatalattiban mindkettőtökben ott lesz ez, és nyomasztani fog benneteket.