Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Nagyszülők » El kellene engednem a gyerekei...

El kellene engednem a gyerekeimet a mamájukhoz?

Figyelt kérdés

Anyukámmal sosem volt felhőtlen a viszonyom. Gondolom én is nagyban hibás vagyok, de ő is.

Sokat ivott régebben, de tudtommal most rendesen dolgozik ő is és a párj is. Van egy 8 éves lányom és egy 2 éves fiam. Anyukám szeretné, ha elmennének hozzá egy hétre. Én semmikép sem megyek, mert úgyis csak vita lenne, de tudom, hogy a lányomat szeretik. Viszont a kisfiam nem is ismeri őket. Nem tudom, hogy elengedjem-e őket vagy sem. A nagyobb gyerkőc ismeri, de látott elég sok rosszat. Majdnem 4 éves volt, mikor elköltöztünk tőlük.

Szeretném, ha meglenne a jó viszony, szeretném,ha a gyerekeim ismernék, szeretnék a nagyszüleiket. Sokat ér egy kedves nagymama. De nem tudom, hogy az én saját érzéseim befolyásolnak csak vagy tényleg nem lenne jó, ha elmennének?

Bármire válaszolok, ami szükséges a jó tanácshoz. Mert ezt a döntést nem tudom egyedül jól meghozni és csak egyedül nevelem őket és nem tudok senkitől tanácsot kérni sajnos.



2017. júl. 21. 23:45
1 2 3
 1/23 anonim ***** válasza:
100%
Nélküled nem fog menni. Semmi mód nincs rá, hogy legalább egy-két napot, esetleg egy hétvégét ott tölts a gyerekekkel, és j képet vágjatok hozzá mindketten? Semmiképp sem engedném őket teljesen egyedül egy hétre, főleg nem ennyi idősen.
2017. júl. 21. 23:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/23 A kérdező kommentje:

Nagyon korán szültem egyébként, 14 évesen. Anyukám "mellettem állt", de abban kevés köszönet volt, bár eleget tett a szülői kötelességeinek (etetett, itatott, ruházott, iskoláztatott). Sokat szidott, veszekedett és nem hitt nekem, mikor elmeséltem, mi történt velem. Azt mondta, hogy csak " hajtott a vérem" meg hogy egy mocskos k. rva vagyok stb. (nem, nem hajtott a vérem, sosem voltam bulizni, sosem ittam, olvasni szeretek inkább, tanulni kevésbé, de nem bukdácsoltam, nem vagyok egy társasági ember)

Sokat ivott, verekedtek, veszekedtek otthon, előttünk. Most viszont dolgoznak, szóval elméletileg megváltoztak. Nekem még így is vannak kétségeim, de azt hiszem főként a sérelmeim miatt... Azért, mert nem éreztem, hogy igazán mellettem állna. Azt szerettem volna, ha hisz nekem, ha már bizonyított volt szakértő által, hogy nem hazudok...

Szeretném, ha lenne a lányomnak vele jó élménye, egy kedves, aranyos nagymamáról, aki süt neki, aki ffagyizni viszi, játszik vele és engedékeny mindenben, amiben csak egy nagyinak annak kell lennie (gondolok itt arra, hogy ugráljon a pocsoja kellős közepén, mikor azt diktálja az illem, hogy ne tegye)... Remélem érthetően írtam le, nem magamhoz híven, túl kuszán.

2017. júl. 21. 23:54
 3/23 A kérdező kommentje:

Nagyon korán szültem egyébként, 14 évesen. Anyukám "mellettem állt", de abban kevés köszönet volt, bár eleget tett a szülői kötelességeinek (etetett, itatott, ruházott, iskoláztatott). Sokat szidott, veszekedett és nem hitt nekem, mikor elmeséltem, mi történt velem. Azt mondta, hogy csak " hajtott a vérem" meg hogy egy mocskos k. rva vagyok stb. (nem, nem hajtott a vérem, sosem voltam bulizni, sosem ittam, olvasni szeretek inkább, tanulni kevésbé, de nem bukdácsoltam, nem vagyok egy társasági ember)

Sokat ivott, verekedtek, veszekedtek otthon, előttünk. Most viszont dolgoznak, szóval elméletileg megváltoztak. Nekem még így is vannak kétségeim, de azt hiszem főként a sérelmeim miatt... Azért, mert nem éreztem, hogy igazán mellettem állna. Azt szerettem volna, ha hisz nekem, ha már bizonyított volt szakértő által, hogy nem hazudok...

Szeretném, ha lenne a lányomnak vele jó élménye, egy kedves, aranyos nagymamáról, aki süt neki, aki ffagyizni viszi, játszik vele és engedékeny mindenben, amiben csak egy nagyinak annak kell lennie (gondolok itt arra, hogy ugráljon a pocsoja kellős közepén, mikor azt diktálja az illem, hogy ne tegye)... Remélem érthetően írtam le, nem magamhoz híven, túl kuszán. ...

2017. júl. 21. 23:54
 4/23 A kérdező kommentje:
nem hiszem. sokat veszekedett velem régen is. olyanokért is, hogy olvastam egy könyvet (A kis herceg)
2017. júl. 21. 23:55
 5/23 anonim ***** válasza:
92%
Szerintem inkább az a baj, hogy a kicsi nem ismeri és ő se a kicsit, aki nem tudom hogy két évesen mennyit beszél, tudja e jelezni hogy mit szeretne... Esetleg meg lehetne oldani hogy néhányszor eljöjjön ő hozzátok pár órára? Csak hogy legalább szokják egymást. Egyébként megértelek ám, megőrülök az anyától de amikor a lányom született, megfogadtam, hogy amíg neki nem árt, nem fogom befolyásolni a viszonyukat. Szereti is nagyon a lányom, én nagyokat nyelek, és persze figyelek
2017. júl. 21. 23:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/23 A kérdező kommentje:
Messze lakunk egymástól. Nem igazán megoldható, hogy találkozzanak. A kicsit azért sem engedném el, mert még cicizik és amíg dolgozom és bölcsi vagy bébiszitter van vele, az is sok neki. De a nagyobbat is hogy engedjem el egy hétre, mégha lelkes is? mi lesz, ha este hiányzunk majd neki (az öccsével alszik egy szobában, így kérték.) Amúgy a kicsi elég keveset beszél, nem szobatiszta, ébred éjjel. A nagyobb elég önálló, de mégis olyan...kicsinek érzem őt is. Ha nem vagyok ott, hogy vígasztaljam meg, ha valami történik? Annyira lelkis kislány... Vagy ez már túlféltés?
2017. júl. 22. 00:06
 7/23 anonim ***** válasza:
69%
Jól olvastam, hogy 14 évesen szültél? :O
2017. júl. 22. 00:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/23 anonim ***** válasza:
30%

Ha jól értem, akkor megerőszakoltak téged, és anyád nem hitt neked? És így lett gyereked 14 évesen?

Nagyon sajnálom, ami történt veled. Anyádnaka helyében a közelébe sem mennék többet. Kedves nagymama? Ez egy mocskos féreg, nem anya és nem nagymama. Majd ha a gyerekeidet is megerőszakolja ott valaki, nekik sem fog hinni?

2017. júl. 22. 01:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/23 anonim ***** válasza:
25%
úgy értem, a te helyedben...csak már hülyeségeket írok, mert tök felhúztam magam ezen.
2017. júl. 22. 01:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/23 A kérdező kommentje:

igen.. pedig pszicholögushoz is kellett járnom, aki alátámasztotta, hogy igazat mondok. :/

De én ezt nem akarom a gyerekeimre is átvinni, hogy én így érzek.

2017. júl. 22. 01:38
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!