Másnak nem esik rosszul ha az unokatestvéred vagy testvéred jobban tanul/ tanult nálad vagy sokkal sikeresebb?

Nekem a testvérem színkitűnő volt minden iskolájában, első nekifutásra felvették az orvosira.

Én erős közepes voltam, vagy ha megnyomtam akkor gyenge 4-es, de SOHA nem esett rosszul, hogy a testvérem jobban tanul.

Ő éjjel-nappal nyomatta a tanulást, ezenkívül élete egy csepp sem volt, én tanulgattam, szórakoztam, egyik szerelemből a másikba estem, éltem az életet.

Ő nem fejezte be az orvosit, mert 22 évesen megcsapta az első szerelem, otthagyott csapot-papot, feleség és édesanya lett, gyakorlatilag amit fel tudott mutatni az egy érettségi, ezért valami kis kapirgálós irodai munkát végzett, mellette a háztartást, gyerekeket.

Én felnőttként elvégeztem egy főiskolát, miközben van egy nappalin szerzett szakmám is, sikeres életem, megfelelő anyagiak, széles baráti kör, házasság, 1 gyerek.

Akkor el lehet dönteni, hogy melyikünk a sikeresebb?

Valójában ez nem verseny, az a sikeres, aki a produktumát annak érzi,... a rokonság meg elmehet a fenébe!

“És ez mellett mindenki azzal van elfoglalva, hogy én ezekben a dolgokban nem voltam/ vagyok jó.”

Szerintem téged ez zavar, hogy összehasonlítgatnak. Aminek mondjuk nem tudom, mi értelme van. Ok, ha egy léhűtő valakiről van szó, más a helyzet, de normál esetben ez csak céltalan degradálás.

Az én unokaöcsém sokkal jobb pl matekból, míg én majdnem buktam, ő versenyekre járt, jobban is sportol, kitűnő volt mindig is, én meg soha, de nem zavart, mert nem voltam vele összehasonlítgatva.

Sosem esett rosszul. Nem ért el vele semmit, 17 évesen ment gyereket vetetni 18 évesen szült. azon kívül hogy ötös lett a bizonyítványa nem ért el semmit szegény, szült egy olyan embernek aki eltartani nem bírja a családját mikor a szüleivel élt nagyon csinos márkás ruhákban járkált ma meg már....hú mindegy!

Az a lényeg hogy mindenki összehasonlított vele a családban mindenki istenítette én nem szerettem mert nagyképű volt egyszer jöttek a barátai és letagadta hogy én a testvére vagyok...

Nekem hiába nem lett ötös a bizim de legalább lett két szakmám igaz hogy nekem is van már gyerek de van egy kis különbség az anyagi helyzetünk között és még nagyon sok mindenhez..

Szóval én azt mondom nem fogja befolyásolni az életedet ha neki jobbak a jegyei..

Engem nem a szüleim hasonlítgattak, hanem én magamat. Én hozom magam ilyen helyzetbe úgy érzem, én gondolom úgy, amikor az unokatestóm elért valamit, hogy most biztos apáék csalódtak bennem, mert én még nem tartok itt. Szerintem ez az önbizalomhiányom miatt is van, mert egyébként nem az a helyzet hogy én léhűtő vagyok otthon. Ő gazdasági, én tudományos szakra járok az egyetemen, most kezdtük a mestert mindketten, ő két évvel idősebb. Jól fizető cégnél van, én napi 2 órával elég keveset keresek. Több ideje vagyok együtt a párommal, de ők már össze tudtak költözni, én a kevés fizetésem miatt mester végéig biztosan nem fogok tudni.

Amúgy nagyon jó a kapcsolatunk, legjobb barátnő nagyjából, ezeket nem mondtam neki soha, és ettől függetlenül őszintén örülök a sikereinek. Csak ott van bennem, hogy ettől én biztos kevesebbet érek a rokonaim szemében, mert le vagyok maradva".

Nem, én is és tesóm is deviáns, használhatatlan szardarabok vagyunk.

: I