Ti mit tennetek ilyen rosszindulatu sogornovel?

Ne haragudj de nem bírtam végig olvasni, érthetetlenül írsz!

Sógornőt csapd le.

Szerintem:

1. Sógornővel ne állj szóba. A férjed házrészébe nem vagytok kötelesek beengedni, pont úgy, ahogy ő se enged téged az ő részébe. Pont.

2. Ne adj enni a gyereknek! Nem vagy köteles sem eltartani, sem eltűrni, hogy kihasználjanak.

3. A védőnővel, családgondozóval, esetleg gyámüggyel viszont vedd fel a kapcsolatot, és tanúkkal bizonyítsd, hogy a gyereket nem látja el, ill. súlyosan veszélyezteti. (Pl. nem vitte ügyeletre.)

4. Beszéld meg a férjeddel, hogy a sógornő az ő családja: állítsa le! Nem vagy köteles eltűrni a viselkedését, és ha nem áll ki melletted, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy fogod magad, és lelépsz.

Ha a férjed akar, menjen veled, ha neki jó ott, akkor maradjon. A helyetekben viszont inkább kiadnám/eladnám a lakrészt, és az árából van albérletbe, vagy saját, akár kisebb lakásba költöznék.

Azon meg tényleg gondolkozz el, hogy ez kell-e neked életed végéig?

A férjed nem véd meg, a nő tönkreteszi az életed, és ez nem fog megváltozni a következő években, évtizedekben sem. Sajnos.

Addig lépj, amíg nincs gyerek, és amíg könnyedén el tudsz onnan szakadni. Egy albérletben küszködve is jobb, könnyebb előre lépni, mint benne ragadni ebben a helyzetben, családostól-sógornőstől.

A helyedben már faképnél hagytam volna a tutyimutyi férjet, és legyen boldog a boszorkány testvérével, meg tartsa el a gyerekét. Már réges-régen új férfival az oldalamon keresném a boldogságot.

Ne haragudj, de ezt főleg a férjeddel kell lerendezned. Vagyis neki a testvérével.

Addig mindenesetre eszembe nem jutna gyereket szülni, amíg ilyen állapotok vannak. De 3 évet sem éltem volna le így, nem hogy életem hátralévő részét.

Áruljátok a házat?

3. vagyok.

Kiscsillag!

Sírni már tudsz. Most ideje megtanulni, hogy megvédd magad!

Két lehetőséged van, illetve három, de a harmadik (eltűrni ezt a sógornőt életed végéig) ezek szerint neked sem járható.

A másik, hogy leordítod a fejét, és hasonlóan kedvesen pokollá teszed a mindennapjait, apró szemétségekkel. (Pl. pont akkor nyírod a füvet és vered a port, mikor szárad a ruha, épp véletlenül akkor hallgatsz zenét ordítva, ha pihen, stb.) Ebben az esetben jóval nagyobb az esély arra, hogy kölcsönös gyűlölködésbe torkollik az egész, és mindennapos lesz a perpatvar, amiért te leszel a hibás, mint az, hogy leáll.

Te ebben a társulatban nem vagy se feleség, se családtag.

És teljesen őszintén mondom.

A férjed szerint is ez így rendben van, a sógornőcskének is megfelel, te szenvedsz egyedül.

A másik lehetőség, hogy nem nyelsz tovább, hanem szépen összecsomagolsz, és elköltözöl. Beadod a válókeresetet. Lehet, hogy egy ideig akár a szüleidnél is el tudsz lenni, összekapod magad, teszel félre, és albérletbe mész. Akár lakótárssal együtt.

Ebben a szituban neked csak nyelni lehet meg hallgatni. Vagy kiszállni.