Kibékülnétek a sógornőtökkel ezek után?

A helyzet úgy kezdődött, hogy én teherbe estem a második babámmal, és veszélyeztetett terhességem miatt, a cégem közös megegyezéssel elbocsátott. A sógornőm már ekkor hangoztatta, hogy nem kellett volna vállalni második gyereket, stb. A baba születése után még rosszabb lett a helyzet, odáig fajult végül a dolog, hogy egy nagyon csúnya hangvételű beszélgetés zajlott le köztünk, és ő azt vágta a fejemhez, hogy könnyű nekem így élni, hogy találtam egy barmot, felcsináltattam magam, és most eltart. Én ezen nagyon megsértődtem, és a férjem is megharagudott a húgára, hiszen tervezett baba volt, mindenki tudta, hogy szeretnénk, és hál istennek rendelkezünk olyan háttérrel, hogy nem baj, ha én egy két évre kiesek a munkából. Most sógornőm úgy érzem békülne, bár nálunk nem mer eljönni, de leveleket ködözget, hívja gyakran a férjemet, mondta neki, hogy megbánta amit tett. A férjem kért próbáljak békülni, de úgy érzem nagyon megbántott, és fáj amit tett, mert úgymond én voltam csak neki, én ápoltam betegen, én intéztem a hivatalos ügyeit, amikor ő betegség miatt erre képtelen volt, és mégis engem bántott meg. Ti meg tudnátok bocsátani?