Normalis ilyenekben, ennyit segiteni idosebb rokonoknak?

Szia!

Szerintem normális, ha az illetőnek nincsen még családja. Ha gyerekei lennének, szerintem nem lenne helyes ennyit átjárni más rokonokhoz, mert a gyerekektől veszi el az időt.

Szerintem ez természetes. Amíg az ember fiatal, el sem tudja képzelni, hogy mennyi mindenben szorulhat segítségre. Szerintem az normális, hogy egy családban segítik egymást és nem hagyják magára az idősebbeket.

Remélem, nekem is lesz majd erőm és türelmem, hogy a szüleimet ápoljam. A segítéstől nem félek, most is segítek, ahogy tudok, elintézek ezt-azt. De a konkrét ápolástól félek kicsit. Pedig majd biztosan az is eljön, ha már nagyon idősek lesznek.

Szerintem is természetes, nálunk is így megy, hogy kölcsönösen (ki miben tud) segítünk egymásnak, úgy, hogy tesóimnak és nekem is családunk van. A gyerekeim is ebben nőttek fel, sokszor már ők mennek a szüleimnek segíteni, legutóbb az eresz alatti részt festették, szoktak gyümölcsöt szedni stb.

Nagy biztonságot ad az összetartó család.

teljesen termeszetes lenne, de nem megszokott mar manapsag. :) szerintem ha gyerekei lennenek, akik mar nem tul kicsik, akkor azokat is vihetne magaval, szoval a csalad nem tartana vissza ettol, legalabb a gyerekeket is jora tanitana vele, ill. nekik is izgalmas lehetne pl a kerti munka ( nekik jatek).

egyebkent en is ugyanezt csinalom, sokszor segitek a nagyszuleimnek, szuleimnek, keres nelkul.

Lehet, hogy szeret is együtt lenni velük és pl. a nagybátyjával jókat beszélgetnek kerti munka közben.

Ha otthonról dolgozik és egyedül él, akkor még inkább érthető, hogy szívesen megy mások közé szabad idejében.

A szüleim, akik mindketten dolgoztak, a szomszédban élő bácsinak is bevásároltak,ha kellett, pedig nem is álltunk semmilyen rokonságban.

Jó érzésű ember segít ilyen apróságokban,ha kell, csak akkor van gond, ha napi 24 órás ápolásra szorulnak, azt nem lehet elvárni senkitől.