Én látom rosszul vagy valóban oda kellene adnom sógornőmnek a nem használt dolgainkat?

ők nem engedhetik meg maguknak.

Akkor nem kell szaporodni,kaját is kunyerálnak,ez a típus sír a facen a kölykének ruháért tápszerért. Nincs keret,ne szaporodj proli,mert babuci cuki,de k sokba kerül és nem lehet vissza küldeni ha uncsi..

Azért a szegény embernek is joga van szaporodni, na nem kettőt gyártani, de egy gyerekhez mindenkinek hadd legyen már joga. Természetes, ha szeretne valaki saját gyereket, szeretne családban élni. A Facebook-kunyerálásokat nem kell elolvasni, nem kötelező adni, ha valaki nem akar. Még az is lehet, hogy valójában aki kunyerál, nem is annyira szegény. Aki nem tud enni adni a gyerekének, az kér az ingyenkonyhán ennivalót vagy az önkormányzattól, ruhát is adnak neki a vöröskeresztnél is, de más helyeken is, akik a hajléktalanokat is segítik, nekik is ingyen van a ruha, ennivaló. Nincs azzal semmi gond, ha egy szegény nő/pár gyereket vállal, amíg csak egyet vállalnak, egyhez mindenkinek joga van, senkinek nincs joga megtagadni a családi boldogságot egy másik embertől vagy ítélkezni amiatt, hogy a semmire vállalta a kölyköt. Amíg csak egyet vállalt, addig teljesen rendben van a dolog, csak az számítana felelőtlenségnek, ha kettő lenne.

A kérdésben szereplő várandós nőnek is a segélyszervezetekhez, önkormányzathoz kéne fordulnia ruháért, nem a rokonokhoz.

Amúgy azért van abban igazság, hogy annak van nagyobb beleszólási joga a ruhák elajándékozását vagy eladását illetően, aki inkább megkereste rá a pénzt. Ha tegyük fel ez a férj, és ő úgy dönt, hogy odaadná a testvérének a ruhákat, akkor az asszonynak nem illik különösebben belepofázni a döntésbe, annyit megemlíthet, hogy mérlegelje azt is a férj, hogy lehet még nekik is lányuk, akinek szintén kellenének a ruhák. De ha a férj úgy dönt, hogy akkor majd vesznek új ruhákat, a mostaniak meg mehetnek a testvérének, akkor ezt az asszonynak el kell fogadnia. Természetesen úgy fair, hogy megtarthat néhány szívéhez nőtt darabot, de nem az ő dolga döntést hozni a ruhadarabok sorsa felett. Kivéve, ha ő keres jobban.

Nem biztos ám, hogy igényt tartottak a ruhákra. Ha így lett volna, felhívta volna sógornőd a férjedet, és megbeszélték volna. Nekem úgy tűnik mindezt csak anyós találta ki.

Abból is látszik, hogy csak az ő agyszüleménye volt mindez, hogy nem is merte ezt felhozni a saját fiának, pedig inkább vele kellett volna erről beszélnie, ehelyett neked mondta.