Hogy érjem el, hogy a szüleim átérezzék, amit én, és leálljanak?

Es a vazat vegul is ki torte el?:-)

Ez mindennapos problema? Vagy csak heti egyszer van ilyen?

Tanulj meg rend3sen kommunikalni anyadekkal. Vedd a vazas peldat: anyad jon mondja miert torted el? Te higgadtan visszaszolsz anya nem tudom mirol van szo legyszi mondd el, mutasd meg figyelek szeretnem erteni. Elmondja...te meg elmondod amit te tudsz peldaul: en legutobb talan meg tegnap ezt a vazat ott lattam a helyen, nem jartam arra es nem emlekszem hogy levertem volna. Sajnalom hoigy eltort, biztos bosszanto. A lanyokat kerdezted mar, hogy ok esetleg tudjak mikor vagy hogy tort el?

Ha meg megis kiderulne ludas vagy a dologban es rohangaltal es meglokhetted csak nem emlekszel nem vetted eszrehigy leesett es kettetort, akkor meg azt kell mondani hogy igen egywzer elrohantam a szekreny mellett de nem hallottam hogy leesett volna ha ekkor tort el szornyen sajnalnam. De nem tudom sajnos mi tortent.

A szeretetmegvonas nem jo. Nincs ertelme. Tesoid koraszulottek voltak? Lehet amiatt kiveteleznek veluk annyira, mert kicsikent ketseges volt eletben maradnak e es egeszsegesek lesznek e? De ha idore szulettek es nem volt kulonosebb problema veluk akkor igen t3 vagy a nagy a fiu. Nalunk lany letemre mindig en voltam eloveve, de kulonosebben nem erdekelt.

Szerintem nem megsértődni kell,meg a szeretetet megvonni,hanem higgadtan kezelni ezeket a helyzeteket.

A 2-es tökéletesen le is írta,hogy mit kellene csinálnod (ment is a zöld).

Velem is ez van. 16/L vagyok az öcsém 10/F. Ő az icike-picike babucika, aki soha nem tesz semmi rosszat, én vagyok a gonosz boszorkány, aki bántja a babácskát. Közben ő jön fel a szobámba, pakolja szét a cuccaimat, kapcsolgatja a TV-met, bökdös, direkt csámcsog és cuppog mellettem. Volt, hogy lek*rvázott (mert befejeztem a fogmosást, mielőtt a helyemre engedtem), anyám meg se hallotta, de ha én annyit mondok rá, hogy hülye, akkor már megy a fejmosás. Nekem az segített, hogy amikor gyanúsítgatnak vagy alaptalanul vádolnak valamivel vagy csak az látják a történetben, hogy én miért voltam rossz, akkor egyszerűen ignorálom őket. A szemükbe nézek, azt mondom “nem én voltam” és elmegyek. Vagy látványos hisztibe kezdek és elpanaszolom, hogy ő mit csinált. Lehet hülyén hangzik és néha van belőle gond, de legtöbbször a hiszti vagy a higgadtság működni fog, esettől függ, melyik.

Kitartást!

Bocs, de én ezen nem tudok túllépni a húgaiddal kapcsolatban:

"A piszkálásukkal két éve leálltam, azóta kerülöm is őket."

Szóval piszkáltad, bántottad őket? Miért? Oké, hogy már 2 éve abbahagytad, de ha előtte éveken keresztül azzal éltek a szüleid, hogy te bántod a másik kettőt, akkor az nem csoda, hogy beléjük ivódott. Te megértetted azokban az években a húgaidat, átérezted amit ők, és leálltál? Sokáig tartott. Jó, nem tudom hogyan, miért és mennyire piszkáltad őket, de ha magad is bevallod, akkor az az érzésem, elég durva lehettél. Nekem ez, mint egykor nagytesó által terrorizált kicsinek, fájdalmas sebeket tép fel, és ironikusnak érzem, hogy most annyira elvárod az együttérzést, miközben te magad nem voltál empatikus, sőt ha jól értem, bántalmazó voltál...

Persze ez a többi, húgaidtól független esetre (mint pl a váza) nem vonatkozik.

Azért a szüleidnek sem kéne fejben a múltbéli állapotban ragadni, és utólag is örökké rajtad verni le a port mindenért. Szerintem mondd mindig, mikor elővesznek, hogy "nem én voltam, már megmondtam, hogy nem én vagyok mindenért a hibás". Egyszer majdcsak felfogják, és sikerül továbblépniük.