Mit csinálnátok ha a gyereketekrõl kiderülne hogy pedofil?

"Mivel a gyerekem, így nyilván alap, hogy nem válnék az ellenségévé és nem tennék ellene.

Mivel nem vagyok olyan tufa, mint itt egyesek, így tisztában lennék, hogy ezt nem tudatosan választotta magának, hanem ő is szenvedő alanya egy, a törvény által üldözött, de nem akaratlagos tulajdonságnak."

Aha. szóval ha a gyereked megerőszakol valakit, akkor szerinted az erőszaktevő a szenvedő alany... Na ne szórakozz.

13.: A legtöbben az 1-es válaszára, valami Annie00mittudoménhogyhívták írására reagáltak, amit azóta töröltek.

A többi lepontozót én sem értem.

A kérdés úgy szól, hogy ha a pedofil konkrétan bántaná a kisgyereket. Ezt értették néhányan félre. - Gondolom én.

Ja,még annyi: Egyrészt megint elolvastam a kérdés apró betűs részét, tehát mindkettő szerepel, ha konkrétan bántaná, és ha csak benne van a hajlam. Ezt javítom.

De amiért írok: Volt itt egy fickó már jó régen, aki egészség kategóriában (ha jól emlékszem) nyíltan bevállalta, hogy pedofil hajlamai vannak, soha nem bántana kisgyereket, de nem tud mit kezdeni a gondolataival. Gyötrődött magában, ide írta le. Érdekes módon őt egy-két kivétellel nem ítélték el. Ezek szerint ha hinni lehet ennek a történetnek, akkor ez tényleg pszichés betegség. Rossz volt olvasni a srácot. A vergődését.

Talán valaki emlékszik rá. Én nem tudom visszakeresni, mert nem emlékszem pontosan a kérdésre. Kulcsszavakra sem.

Érdekességképp írtam ezt le. Nagyon bennem maradt a története.

Ha csak a hajlam lenne benne, de a közelébe sem menne kisgyerekeknek, sajnálnám szegényt rettentően. Próbálnék neki segíteni lelkileg feldolgozni ezt, neki sem lehet egyszerű. Itt persze egy olyan emberről beszélünk, aki reálisan látja önmagát és a saját vágyait és nem önigazolást vagy felmentést keres.

Ha azonban ösztönlényként, akár csak írásban is, de molesztálna gyerekeket, közeledne feléjük, én feljelenteném. De nyilván a tudtára is adnám, hogy mi a véleményem erről, és így mit gondolok róla és a tetteiről.

12-13. Miért érzem, hogy rengeteg válaszoló itt úgy válaszolt, hogy neki nincs egyáltalán gyereke és csak kalótyál arról, hogy "mi lenne, ha..." és hogy ő hogy jelentené fel vagy tagadná ki a saját gyerekét?

Mindenki addig szokott nagyon okos lenni arról, hogy milyen más cipőjében lenni, ameddig soha sem volt benne.

"Aha. szóval ha a gyereked megerőszakol valakit, akkor szerinted az erőszaktevő a szenvedő alany... Na ne szórakozz."

A saját gyermekemet, akármit is tegyen, akkor sem jelenteném fel. Megfizetném neki a legjobb ügyvédeket és pszichiátereket, arra kérném, hogy önként vesse alá magát a terápiának, ez még enyhítő körülmény is lenne. Nem mentené fel a felelősség alól, hogy az én gyerekem, de a saját gyerekemet akkor sem, azaz kiabatívan: A-K-K-O-R S-E-M!!!!! jelenteném fel és nem fröcsögnék, mint itt egyesek.

Na kezeket a piros gombra, gyökerek!

Ez egy nagyon nehéz kérdés, nem tudom.

Fiam van, imádom. Azt gondolom, bármit tenne, nem tudnám kevésbé szeretni, bár valószínűleg beledöglenék a fájdalomba, ha, kiderülne, hogy pedofil. Ha még molesztálna is gyerekeket, akkor pláne.

És vállalom, hogy nem is tudom, mit csinálnék, hogy feljelenteném-e, pedig a józan eszem nyilván tudja, hogy kötelességem lenne, akkor is, ha a gyerekem. De szerintem erre senki nem tud ténylegesen válaszolni, míg nincs abban a cipőben.