Ez nagy hazugságnak számít?

Odáig olvastam h 29 éves....

Mar ŕeg önallóan kene elned... Még tünderi szülők eseten is.

Szerinted mikor fog eljönni az az idö, hogy felnösz és nem fog számítani, hogy a szüleid mit gondolnak egy olyan dologról, amihez tulajdonképpen semmi közük? Hány éves korodig tervezed apuci kicsi lányát játszani?

Én 23 évesen kerültem ki a szülöi házból, attól kezdve úgy éltem az életemet, ahogy jónak láttam, de senki a családomból nem vette a fáradságot, hogy megmondja, szerintük mit hogyan csinálhatok és mit hogyan nem.

Azt javaslom, hogy elöször ezt gyakorold, önálló felnött életet élni, önálló döntésekkel, függetlenül attól, hogy apádnak tetszik-e vagy sem.

Gondolj bele, más a te korodban már gyerekeket nevel, saját élete, családja van, te meg ennyi idösen azon aggódsz, hogy jaj mi lesz, ha apuci megharagszik.

Elhozod bemutatni, és megmondod, hogy ö itt Béla. Ha elkezdenek cirkuszolni, hogy ezt mégis hogy, akkor megmondod az igazat:

"Azért hazudtam, mert tudtam, hogy ha azt mondom nekik, hogy összejöttem egy új sráccal, és nála alszom, akkor nagyon nagy botrány lesz belőle, mert hogy nemrég szakítottam, stb..így is kiborult apám, amikor azt mondtam, hogy „újra összejöttem az első pasival„...". Pont így. Meg akartad kímélni magad a botránytól. Nem a te sarad, hogy apáddal nem lehet normálisan beszélni, mert azt hiszi, hogy beleszólhat az életedbe 26 évesen.

Ez egy olyan pillanat, amikor lehetőséged van felnőtt emberként viselkedni életedben először. Eléjük állsz és közlöd, hogy mivel féltél a reakciójuktól, nem mondtad el, hogy már más a párod. De most elmondod, mert úgy döntöttél, hogy mostantól felnőttként fogsz viselkedni. És egyúttal szeretnéd nekik bemutatni. Ennyi.

Ez a rettegés olyasmi, ami miatt el kéne menned terápiába, mert elég durva.

Csatlakozom a #6hoz!

Pszichológusert kiált!