Egyes szülőknek miért jó alázni és mocskolni a gyerekét a végletekig?

Amikkr semmilyen észérvek nem hatnak rá, csak az, hogy alázzon, mocskolódjon, válogatott szemétségeket rád hordjon, fenyegessen. Hiába mész hozzá könyörögni, az ilyet nem hatja, csak mocskolni, hergelni és ha látja, hogy bántja, még jobban vérszemet kap. Alapjáraton értelmesnek tartom magam, meg tipilis jókislánynak, akivel meg lehet beszélni, ezt viszont senki nem érdemli ezt. Amikor számonkérem, hogy nem-e tud normálisan beszélni, akkor valami mocskot a levegőbe ordít. Bezzeg a tesómat meg elkényeszteti. Szerintem nárcisztikus. Ez volt, akkor aamikor egyetemen szakot akartam váltani és nyarakat töltöttem könyörgéssel, hogy engedje meg, mert hasonló szak és ott nincs az a tárgy, ami nem megy és 6 féléves. Az lett a vége, hogy erőltette és nem lett diploma sem. Utána meg azt is letagadja, hogy ő nem engedte, vagy ő erőltette volna ezt a sulit. "Legbutább is elvégzi, ezek szerint te a legbutább vagy, oda nem engedlek, szégyen vagy, biztos bántottad szegény nőt, büfészakkal nem röhögtetjük magunkat, b*sztál tanulni piszok". Most meg te vagy a selejt. Vagy rábeszél valami hülyeségre és utólag rám hárítja a felelősséget és kicsinál. Meg most ugyanezt teszi,.mert zaklat valaki hosszabb ideje. Hazudik, védi, mocskol, neki van elege és biztos én vagyok idézem a "r...nc", vagy az is ment, hogy biztos a feleségétől akartam elcsábítani. Letagadja azt is, amit ő neki mondott.

Kezd teljesen elegem lenni belőle. Meg nem taknyos gyerek vagyok. Úgy élvezi, amikor már sírsz, na hát az a legjobb.