Van erre jó megoldás? Anyukám nagyon szeret sütni, mostanában rendszeresen süt, ha megyünk hozzá. Ezzel az a baj, hogy gondom van a gluténnal és a tejjel. Néha nekem is sütött mentesen, de az egyszerűen élvezhetetlen volt.

Nem szólt, mert valószínűleg hirtelen ötletből sütött. Benézett a hűtőbe, meglátta a kéthetes sajtot, jaj, nehogy tönkremenjen... és sütött pogácsát, amit az egész család jó étvággyal elfogyasztott.

Nem diétázhat az egész család azért, mert neked kellene...

Ne azt nézd, hogy mit nem ehetsz, hanem azt, hogy mennyi mindent ehetsz.

Legyen nálad mindig valami, amit szabad enned /pl zabszelet, amit te is süthetsz/, és szeretsz is, és elővehetsz/megehetsz, ha a többiek számodra tilalmasat esznek.

Egyébként mit csináltál volna, ha szól, hogy sajtos pogit fog sütni?

Anyukad konkretan neked kuldi a sutit, egyedul elsz? Az persze bunkosag, ha tudja, hogy allergias vagy.

De ha a “fiukkal” elsz es mondjuk ok is kernenek a sutibol, akkor biza ki kell birnod. Azert, mert te erzekeny vagy, masok meg etkezhetnek hagyomanyos modon.

Tehát édesanyád megpróbált neked külön sütni, de az neked nem felelt meg.

Küld hát sima sütit, hiszen a mentes úgyse jött be, na meg nem is csak te létezel a családban, erre te belezabálsz abba, amiről tudod, hogy rosszul vagy tőle.

Mindez pedig anyukád hibája, akinek ráadásul gusztustalan érzelmi zsarolós, “ha fontos vagyok neked brühühü” szövegeket is lenyomsz, mert neked semmi sem elég jó.

Nem kicsit vagy hiszti- és drámakirálynő pár nyomoronc sütemény miatt.

Én sem ehetek semmi tejterméket. Párszor olyan rosszul lettem tőle, hogy már nem is kívánom. Ugyanez van még pár dologgal: hagyma, paprika, paradicsom, káposztafélék...

Pedig amúgy nagyon szerettem, pl. a párolt káposztát.

Megállom, nem eszek belőle, mert tudom, hogy rosszul lennék. Ettől függetlenül nem várom el, hogy más se egyen, sőt a családnak is el szoktam készíteni, mert ők is szeretik.

Szerintem egyszerűen ne egyél, ennyi. Attól ők még hadd élvezzék.