Azt miért ítélik el sokan, ha valaki segíti, támogatja a (már felnőtt) gyerekét?

Mert irigyek.

Meg Magyarországon az a primitív életfelfogás van, hogy köktözz össze egy párral, hogy megtudj élni.

Ezért ad az állam a tudatlanoknak pénzt "családtámogatás" címen.

Az fel sem merül bennük, hogy ne azért legyen párjuk, hogy legyen kivel felezni a költségeket.

Ezért van ennyi válás és alkoholista ember mert a párkeresés nem természetes módon történik, hogy elmegy dolgozni a fiatal, van élettere, és úgy ismerkedik, hanem már pár hónapos kapcsolatban összeköltöznek, mert el akarnak szabadulni otthonról.

És még hülyének is néznek, hogy te nem veszed fel a csokot és nem akarod leélni az életedet egy fiatalon megismert emberrel, azért, hogy legyen hol lakni.

Én nem azt ítélem el, hogyha valaki támogatja, felőlem, hanem amikor a felnőtt gyerek követeli a támogatást.

Neki JÁR a lakás, az autó, mert... miért is? Nem "jár" neki semmi, csak mert xy gyereke.

Amitől még kiborulok, amikor a felnőtt gyerek beleszólna, hogy a szülők mire költhetik a pénzüket. Na, ez is szánalmas.

Mert az emberek irigyek.

Engem 30 evesen is támogatnak, mindenki tudja a környezetemben mivel 2 gyereket nevelek egyedül, szerencsére aki ismer és tudja a törtenetünket egyaltalán nem ítelnek el. Sőt örülnek hogy ilyen helyzetben vagyok hogy tudnak tamogatni. A szóbeszéd, hogy alám raktak mindent, vagy hogy itt a gyakorin mit írnak pedig pont nem érdekel. Amikor valaki 40 eves koráig semmit nem csinál és úgy penzelik az megint más. Csak sokan nem fogjak fel hogy más a szükseg, meg mas a lustaság. En se saját akaratomból csináltam ezt.

Irigység.

Mi vettünk lakást mind a két gyereknek, autót is, és örülök, hogy nekik ilyenek miatt nem kell szenvedniük meg kuporgatniuk már.

"Megtanulja mi a kemény munka és a kuporgatás" és hasonló, meg az "alázatra tanítja az embert" dolgokat meg hagyuk, nyomorogjon aki akar, az én gyerekeim nem fognak.