16 évesen is teljesen a szüleim szabják meg az életem. Normális ez?

"meglehetosen izmos es okos, valamint elege komoly"

Jelenleg mint tapasztalod, hogy befolyasolnak, tehat alkalmazkodnod kell, elfogadnod azt, amit mondanak, s ha lehetoseged van, akkor erd el azt, hogy toluk halld ezeket a jelzoket, amit felsoroltal tulajdonsagaidnak, tehat akkor lesz jobb a helyzeted, ha ezt toluk fogod hallani.

Sajnos nagyon sok szulo hasonloan babusgatja a "kicsi" fiat nyilvanosan ebben a korban, ami valoban szanalmas, tehat probald megkerni, hogy mar ezt ne tegye, mivel megalazonak erzed pl. Egyeduli gyerek vagy? Tulsagosan szeretnek, aggodnak, ezert telepednek rad, szinte a szeretetukkel fojtanak meg. Ez majd megvaltozni fog, legy turelmes, de folyamatosan kerd meg oket, hogy ezen valtoztassanak, hiszen mar nagyfiu vagy!

Igazuk van az előttem szólóknak, a fent említett tulajdonságok érettséget jeleznek, de nem felnőttséget. Amúgy teljesen érthető az álláspontod. Én a helyedben halálosan komolyan (minél felnőttesebben, semmi indulat!) elmondanám: Figyelj, anyu. Tudom, hogy szeretsz és legjobb képességeid szerint gondoskodsz rólam, de már rég nem erre a fajta szeretetre van szükségem, mint amit te most adsz nekem. (itt szépen elmeséled, hogy neked ez milyen érzés) Sokkal többre mész, ha nem ellenkezel, hanem megpróbálod megnyerni. Amúgy szerintem nem egészséges amit csinál. Bővebben is kifejteném a véleményem és a következtetésem, de attól tartok, túl hosszúra nyúlna.

17/l