Komoly gondjaim vannak anyámmal, mit tehetnék? Hol itt a megoldás?
19 éves vagyok és lány, és igazából sose voltak komolyabb gondok, persze voltak veszekedések, de most egyszerűen már nem tudok mit kezdeni a helyzettel.
Vizsgaidőszak volt, illetve beadandókat is kellett csinálnom, anyámmal abban nagyon különbözünk, hogy míg ő a leckéket mindig a legelső pillanatban megcsinálta, én sokkal jobb munkákat csinálok utolsó pillanatban. De persze mindig minden időben kész van.
De ebből az jött ki, hogy két hónapig minden beszélgetésünk legkésőbb 5 perc után arra terelődött, hogy én azt mikor fogom megcsinálni....
persze mondhatnánk, miért nem csináltam meg, de egyrészt úgy éreztem rámparancsoltak, a kényszernek nem szeretem alávetni magam, másrészt úgy éreztem ha akkor nekilátok csak béna munkát tudnék összehozni, nem volt meg az a lelkiállapot.
Megkértem hogy kopogjon a szobám ajtaján, ha éjjel átjön, és ne csak rámrontson...azt mondta a saját házában nem fog kopogni....én ezt meg is értem, de annyira szeretnék egy kis magánéletet....amit eddig hagyott is úgy ahogy....de most...örök ellenőrizgetés, nem akkor csinálhatom meg a dolgaimat amikor én úgy érzem (holott minden határidőn belül van) hanem addig mondja és mondja, és nem hagy békén, és nyitogat be 20 percenként amíg meg nem csinálom.
Amikor megkérem hogy ne ellenőrizgessen sírva elvonul....a legrosszabb hogy a fejemhez vágta hogy biztos a barátaim vagy a barátom úszít ellene...pedig ők egy rossz szót sem szóltak rá igazán....hisz nem is ő a téma ilyenkor...kicsit sem jut eszébe hogy talán az ő viselkedésében is lehet hiba....
Mit lehet ilyenkor tenni? Nem akarom folyton megbántani, de magánéletet azért szeretnék....
Be akartam mutatni a héten a barátomat, de nem merem...
válasza:"kicsit sem jut eszébe hogy talán az ő viselkedésében is lehet hiba.... "
Hmm... és neked? Elgondolkodtál már valaha azon, hogy csak jót akar neked? Hogy érted, miattad aggódik? Hogy a sírba kergeted azzal, hogy mindent az utolsó percre halasztasz, mert aggódik, hogy ha közbejön valami, akkor pont lecsúszol a határidőkről?
"persze mondhatnánk, miért nem csináltam meg, de egyrészt úgy éreztem rámparancsoltak, a kényszernek nem szeretem alávetni magam, másrészt úgy éreztem ha akkor nekilátok csak béna munkát tudnék összehozni, nem volt meg az a lelkiállapot. "
Na, ezt a kis trillát majd egyszer add elő a munkahelyeden, a főnöködnek is... a válaszából majd megérted, mi a probléma ezzel a hozzáállással.
Mit csinálj? Viselkedj úgy, hogy meg tudjon bízni benned. Ha megcsinálnád azonnal a feladataidat, akkor nem járna folyton a nyakadra, hogy ellenőrizze, mikor látsz neki. Vagy ez, vagy halogatsz tovább, de akkor marad az ellenőrizgetés, meg a nyafi. Nőj fel.
Sose adtam okot hogy ne bízzon bennem, mint mondtam mindig megvolt minden időben...ugyan kérlek, tán nem dönthetem el én mikor csinálom meg? HATÁRIDŐN BELÜL azaz a munkahelyemen vagy az iskolámban semmi ilyesmit nem kell előadnom, mivel oda mindig időben beérkezik amit kértek.
Pontosan tudom hogy bennem mi a hiba, két hónapig semmi mást nem kaptam csak konkrét (nincs rá jobb szó) cseszegetést, így már nem tudok olyan kedvesen állni hozzá, de mostanában egy szikrányi ellentmondáson is elsírja magát...ez pedig már kezd zsarolásba átcsapni.
válasza:Beszélgess el vele. Uljetek le, és mondd meg, hogy senki nem szólt rá semmi rosszat, de egyszeruen nem hagy magánéletet, amire mindenkinek, neki is, neked is szukséged van.. És hogy eddig is kész lettél mindennel idoben, bízzon meg benned kicsit, hogy magadtól is meg tudod csinálni a dolgod. Próbáljon meg kicsit békénhagyni, és bebizonyítod, hogy nem kell az ellenorizgetés, egyedul is meg tudod csinálni.
Más nem jut eszembe mint hogy leulsz és beszélgetsz vele. Ami pedig a bekopogást illetti, mondd meg hogy ezzel csak elmar maga mellol, mert nem hagy élni. És nem a barátaid fordítanak ellene, hanem a saját viselkedése.
Ui: együttérzek, de nehéz a szülő nevelés :D
válasza:Miért osztod meg vele ezeket a dolgokat? Persze hogy mindenbe beleszól, ha mindenről tud!
Anyukám maximum annyit tud, hogy most szorgalmi vagy vizsgaidőszak van. Nem is szól bele semmibe :)
válasza: válasza:Jó lenne....jó lenne leülni beszélgetni, de egyszerűen jönnek az olyan típusú kérdések...mos tis kicsit piros volt a vállam a táskám pánjától, és barátomtól jöttem, az volt a kérdés "bántott?"...holott sosem volt erre példa, egy nagyon jámbor és kedves fiú...Az ilyeneket nem tudom megállni vissza ne kérdezzek "hallod magad?" hihetetlen indokolatlan a kérdés....de nem osztom ki tényleg csak ennyit mondok, de sose veszi észre, hogy túlzás...
Ha leülünénk, ha próbálnék vele beszélni, annyira ragazkodik a világához, hogy ő tudja melyik fiú tetszen nekem, és hogy mit mikor kell megcsinálnom, nem enged be mást....nem engedi hogy én is szóljak...
A suliról meg azért tud mert a cslaádi e-mailre jön minden, mivel nagyobb a tárhely, egyszerűbb gyorsabb....
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!