Milyen következménye lehet annak hogy az adott időre a gyerekek nem mennek vissza a kapcsolattartásról?

Válóper után nem lenne túl célravezető, hogy egy gyerek ne láthassa többet a tőle külön élő szülőjét, ezért neki láthatási joga van a különélő szülője felé. Ez persze fordítva is igaz, a különélő szülőnek láthatási joga van, tehát kapcsolatot tarthat a gyermekével a válóper után is.

A láthatási jog típusai

A láthatási jog lehet folyamatos láthatási jog (rendszeres) vagy időszakos láthatási jog (rendkívüli).

A rendszeres láthatás magába foglalja:

a gyermeknek az elvitelét (visszaviteli kötelezettséggel)

a meglátogatását,

a vele való levelezést,

telefonkapcsolatot,

ajándékozást,

csomagküldést.

A gyakorlatban a rendszeres kapcsolattartás általában az ismétlődő, például minden hétvégén történő 1-2 napos vagy néhány órás találkozást jelenti.

A rendkívüli láthatás az iskolai szünetekben, az ünnepek időtartama alatti kapcsolattartást, találkozást jelenti.

Kinek van láthatási joga?

A gyermekkel való kapcsolattartásra jogosult:

1) az anya, apa

2) a nagymama, nagypapa

3) a gyermek nagykorú testvére, a gyermek szülőjének testvére, valamint a gyermek szülőjének házastársa és szülőjének testvére is jogosult, ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van.

A láthatási jog rendezése

1) A láthatási jog rendezése közös megegyezéssel

A láthatás kérdésében lehetőleg a szülőknek kell megállapodniuk közös megegyezéssel.

A kapcsolattartás tárgyában hozott döntésnek tartalmaznia kell többek között

a kapcsolattartás gyakoriságát,

időtartamát,

a gyermek átadása és visszaadása helyének, idejének és módjának meghatározását,

a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettséget,

az elmaradt kapcsolat pótlásának módját, valamint

a láthatás szabályainak megszegőjével szemben alkalmazható szankciókat.

A létrejött egyezséget a gyámhivatal, illetőleg a bíróság jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a láthatás céljának. A gyerek érdeke mindenek előtt: nem lehet azt az egyezséget jóváhagyni, ami ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik.

2) A láthatási jog rendezése a hatóságoknál

Ha a kapcsolattartás kérdésében nincs egyezség a szülők között (azaz a szülők és a gyám között vita van) a gyámhivatal dönt erről.

Ha viszont válóper vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a bíróság dönt.

A láthatási jog kérdésében való döntést a kiskorú érdekének szem előtt tartásával kell meghozni, de figyelemmel kell lenni a láthatásra jogosult szülő, illetőleg a gyermeket gondozó szülő érdekeire is.

Láthatási jog azoknál a szülőknél, akiket “eltiltottak” a szülőségtől

Kivételesen indokolt esetben a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülői felügyeleti joga azért szűnt meg, mert gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájárult, de a gyermek örökbefogadására nem került sor. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy – ha a gyermeket tartós nevelésbe vették – a gyámhivatal dönt

A láthatás módosítása

Az eljáró gyámhivatal, illetve bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő korábban megállapított kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja, vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el, ha a jogosított a jogával a gyermek, vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél. Ez az eljáráskérelemre indul, önmagától, hivatalból nem jár el a gyámhivatal ill. a bíróság.

A láthatás megváltoztatását – ha a kérdésében a bíróság döntött – a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül csak a bíróságnál lehet kérni.