Csak nekem megy nehezemree az, hogy engedélyt kérjek hogy elmehessek valahova?

Az én szüleim viszonylag szigorúnak számítanak, de tudják, hogy megbízhatnak bennem, így általában minden további nélkül el szoktak engedni, ha megmondom, hogy hova megyek, és mikorra érek haza. Tegyük hozzá, hogy nem járok el gyakran szórakozni, olyan két-három hetente szoktam hétvégén elmenni osztálytársaimmal kocsmába vagy koncertre, ritkán buliba. Simán közlöm velük, hogy este ide és ide szeretnék menni, ilyenkor jön az a kérdés, hogy mire érek haza, majd amikor válaszolok, akkor minden rendben, jó szórakozást. Te ráadásul már elmúltál 18, szóval elvileg nem is kellene engedélyt kérned, csak udvariasságból tájékoztatni anyukádat, hogy mégis tudja, hova távozol, és ne aggódjon. 17/f

Hát nem tudom mi ebben a nagy probléma. Minden normális szülő félti a gyerekét korától függetlenül, hiszen a gyereke, de el kell fogadni, hogy az ember egy idő után függetlenedik, nagyobb felelősséget vállal magáért és másokért. Megértem, hogy anyukádnak ti vagytok a mindenei és az ő nevelési hibájának, vagy felelőtlenségének érezné, ha valami baj történne veled, de 18 éves vagy, felnőtt ember, akinek el kell indulnia a saját útján. Nem tudom, hogy most anyukád elszámoltat és kötelező engedélyt kérned, vagy te kérsz magadtól tőle, hogy nehogy csúnyán nézzen, de le kéne szokni erről. Akármennyire is féltik a normális szülők a gyereküket, vagy akármennyire is konzervatívak, ha bíznak a gyerekükben akkor elég annyi, hogy: "Anya, elmegyek ide-és ide, xy-al/ haverokkal/ barátokkal/..... "vagy " Randim van egy sráccal ( esetleg a neve)" Én már ennél fiatalabban is mehettem az utamra, anyum látta, hogy megbízhat bennem, tudta hova megyek, kivel/ kikkel, volt nálam telefon... Ez azért fontos, mert ha mégis valami bajod esne, tudja anyukád a hátteret. Ha meg egyéb dolgoktól félt, hidd el, hogy akármikor megtörténhet bármi, nem kell ahhoz buliba menni se, persze nyilván nagyobb a rizikó,de életképtelen ember leszel, vagy elzüllesz majd, ha nem leszel képes egyedül dönteni és felelősséget vállalni.