Miért én vagyok a szívtelen, mert nem akarok menni? Miért helyezi a férjeit/élettársait/szeretőit mindig elém?

Te is pontosan tudod a választ, mégha ez nagyon fáj is: anyád a szívtelen, az önző, a gonosz. Rád tolja azt, ami valójában őt illeti: "Anya szerint szívtelen vagyok és nem tudok alkalmazkodni..." - ez anyád, nem pedig te. Nem a te dolgod az ő végteéen önzéséhez való állandó alkalmazkodás, hanem az anya dolga lett volna a hozzád való alkalmazkodás - vagy ne szüljön egy ilyen, se magát, se társát sehol nem találó buggyant hisztérika gyereket!

Ha betöltöd a 18-at, nyugodtan költözz el tőle. Keress egy jó pszichiátert, aki kicsellózza belőled azt a sok mocskot, amit anyád hagyott maga után benned (azt, hogy nem törődött veled, azt, hogy nem volt soha apád, biztonságod, hazád, barátod, kapcsolataid stb.) és utána olyan könnyű szívvel hagyd el őt, ahogyan ő elhagyott téged.

Mert ezt érdemli egy ilyen szülő.