Ti hogy látjátok ezt? Valaki hasonló probléma? :S Olvasd el! - fontos.

Az apád egy b.a.l.f.a.s.z

Szia! Hasonló szituációban voltam anno a nevelőapukámmal, szerencsére elváltak, de így is nagyon nehéz volt. Én tűrtem, nem tudtam mást csinálni. Az elmúlt pár évben nem sokszor találkoztam vele, általában akkor, ha az öcsémért jött és ami a legfurcsább, hogy nagyon jól elbeszélgettünk. Egyszer véletlenül őt hívtam fel, mikor valaki mást akartam és csak mikor már kicsörgött akkor vettem észre, gyorsan lenyomtam, de késő volt. Visszahívott, hogy miért kerestem, mondtam, hogy véletlen volt. Elkezdtünk beszélgetni, hogy mi újság velem, stb és kb fél órát beszéltünk. Akkor jöttem rá, hogy az volt a probléma, hogy fogalma sem volt hogy kell bánni egy gyerekkel, egy tini lánnyal meg még inkább nem. Már felnőttként kezel és sokkal jobb a viszonyunk. Szóval neked is azt tudom tanácsolni, hogy kitartás. Ha kiabál veled, próbálj nem megsértődni, sírni, hanem viseld "büszkén" éreztesd vele, hogy nem vagy kisgyerek meg tudja veled beszélni normálisan is a dolgokat, nem kell hozzá kiabálnia. Kezdeményezz vele beszélgetéseket, kérdezd meg magadtól néha, hogy tudsz e még valamit segíteni otthon. Előbb-utóbb talán meglágyul, észreveszi, hogy már nem kislány vagy, több teret hagy neked élni. Tudom nehéz, de az idő majd segít. 25/L